H�rom k�pvisel�nk ennek szellem�ben akt�van v�gzi parlamenti munk�j�t, egy�ttm�k�dve a szerte Eur�p�ban egyre er�sebb euroszkeptikus p�rtokkal. Ezek az er�k mark�nsan szemben �llnak a Lisszaboni Szerz�d�s megteremtette �ttal, a nemzeti �nrendelkez�s felsz�mol�s�t c�lz� Eur�pai Egyes�lt �llamok koncepci�val. Ennek a szuper�llami felfog�snak a ny�lt kifejez�s�t jelentette volna a tizenk�t csillagos, k�k lobog�nak az EU hivatalos z�szlajak�nt val� elfogad�sa. Ez v�g�l meghi�sult, mert tizenegy orsz�g – k�zt�k Franciaorsz�g, az Egyes�lt Kir�lys�g, Csehorsz�g, Lengyelorsz�g, Finnorsz�g – nem csatlakozott az Eur�pai Uni� jelk�peir�l sz�l� nyilatkozathoz.

 

Mindazok, akik felvetik a Jobbik k�pvisel�inek eur�pai parlamenti politikai legitim�ci�j�t, gyakorlatilag azt vonj�k k�ts�gbe, hogy egy n�pk�pviseleti int�zm�nyben joguk van-e a megv�lasztottaknak a t�bbs�ggel szemben ellenz�kk�nt m�k�dve a v�laszt�ik akarat�t �rv�nyes�teni – vagyis mag�t a demokr�ci�t k�rd�jelezik meg. A gazdas�gi korm�nyz�s bevezet�se, a k�lts�gvet�si uni� tervezett megval�s�t�sa, az Eur�pai b�r�s�g jogk�r�nek kiterjeszt�se, Magyarorsz�g vonatkoz�s�ban az Eur�pai Bizotts�g elfogadhatatlan fenyeget�sei azt jelzik, hogy az uni� d�nt�shoz�i elt�k�ltek annak a szuper�llamnak a megteremt�s�ben, amelyik haz�nk gyarmati helyzet�t konzerv�ln�. Ez�rt ki kell jelenten�nk, hogy a Jobbik eur�pai parlamenti k�pvisel�inek munk�j�ra nagyobb sz�ks�g�nk van, mint eddig b�rmikor - z�rja szavait a Jobbik aleln�ke.