- Kedves Borb�la, k�rlek, mondd el n�h�ny mondatban, mi k�sztetett r�, hogy a t�rt�n�szi p�ly�t v�laszd, mikor kezdted �rezni, hogy ennek �lethivat�sodd� kell v�lnia! Ezen t�lmen�en, mikor kezdett komolyabban foglalkoztatni a magyar �st�rt�net, az eredetkutat�s �s a hun-magyar rokons�g k�rd�sk�re?

 

- M�r kiskoromban �rdekl�dtem a r�gm�lt ir�nt. Kisded koromban m�r az �semberekr�l faggattam a sz�leimet, majd �voda helyett Afrik�ba akartam menni. A r�gm�lt ir�nti lelkesed�s az�ta is v�gigk�veti p�ly�mat, �s ami�ta tudok olvasni, a m�ltunk felt�r�sa fel� vonz�dtam. M�r iskol�s voltam, amikor elkezdtem olvasgatni a k�l�nb�z� n�pek reg�it. �rdekesnek tal�ltam a g�r�g�t, az indiait, de a legjobban a Komj�thy Istv�n �ltal szerkesztett Magyar mond�k keltett�k fel az �rdekl�d�sem, �s m�r akkor megfogalmaz�dott bennem, hogy milyen j� lenne megfigyelni a t�voli-keleten, hogyan �ltek �seink. Mintha tiszt�ban lettem volna vele, hogy �lnek m�g hasonl�an, l�tart�ssal foglalkoz� n�pek. Miut�n a t�rt�nelem volt a kedvenc tant�rgyam, nem volt k�ts�ges, hogy ezen a p�ly�n haladok tov�bb. Az egyetemen e mell� v�lasztottam a mongol nyelvet, �s Bels�-�zsi�ba eljutva v�gre megval�sult gyermekkori �lmom: kipr�b�lhattam azt a b�k�s, h�bor�tatlan �letm�dot, melyet tal�n �seink is ismerhettek.

 

- Milyen negat�v, g�tl� tapasztalatokat szerezt�l a hagyom�nyos, akad�miai iskola vagy a finnugrist�k r�sz�r�l? Szerinted mi az oka annak, hogy tov�bbra is arrog�ns makacss�ggal veszik semmibe a szakmailag korrekt m�don felt�rt t�nyeket �s a bizony�t�kokat, melyeket a nemzeti �rzelm� kutat�k sorra mutatnak be?

 

- Csak rossz tapasztalatokat gy�jt�ttem, a r�gi dogm�k m�g mindig g�zsba k�tik a tudom�nyos m�helyeket, �s senki sem akar kit�rni ebb�l. A butas�gb�l fakad�an utas�tanak el minden �jat, mert f�lnek, hogy mit hoz a j�v�.

 

Keleti tanulm�nyaim ut�n annyi adatot gy�jt�ttem �ssze, hogy azokba m�r nem lehetett bepr�selni a hazai dogm�kat. A tud�som miatt eleve „nem k�v�natos” szem�ly lettem, hiszen n�lunk nem a m�velt, az adott szakter�leten j�ratos embereket keresik, hanem �ppen az ellenkez�j�t, aki harsogja a dogm�kat, �s nem �rdekl�dik a forr�sok ir�nt. Mivel t�nyekkel nem tudj�k al�t�masztani �ll�t�saikat, megpr�b�lj�k olyan emberekkel k�r�lb�sty�zni magukat, akik nem tudnak semmit. �m akik a t�nyekkel j�nnek, azokat gyorsan kiz�rj�k a „tudom�nyos” �letb�l, �s gyorsan r�fogj�k, hogy � csak dilett�ns. Ezzel a m�dszerrel lehet m�ig fenntartani a hazugs�gokkal teli rendszert. Azon pedig minden j�raval�, magyar �rzelm� ember felh�borodhat, hogy mi folyik n�lunk tudom�nyos kutat�s c�m�n: a 21. sz�zadban, a „nemzeti korm�ny” idej�n a magyars�g �si m�velts�g�nek felt�r�s�n senki sem dolgozik, ehelyett csak �seink folyamatos gyal�z�s�t v�gzik a kommunizmusb�l itt maradt p�rtkatona-akad�mikusok.

 

- Mint h�v� kereszt�ny, mi a v�lem�nyed arr�l, hogy az egyh�zak egyes k�pvisel�i oly gyakran t�madj�k az �svall�sunkkal foglalkoz�kat, mondv�n, hogy ez�ltal vesz�lyezteti hit�nket egyfajta �j-pog�nys�g?

 

- Az egyh�zi vezet�k nyilatkozata sajnos megmutatta, hogy nem nemzeti �rdekeket szolg�lnak. Ezzel arcul csapt�k a saj�t ezer�ves m�ltjukat, hiszen �ppen a kereszt�nys�g �rizte meg legjobban a r�gi t�ltos hagyom�nyokat, hiszen azok be�p�ltek a kereszt�ny hagyom�nyok �s �nnepek k�z�. M�g Theotm�r �rta le a 11. sz�zadi magyar kir�lyi udvarr�l, hogy ott a pog�nys�ggal fert�z�tt kereszt�ny hit terjedt el! Egy�bk�nt elmondan�k egy j� p�ld�t, hogy az igazi hazafias gondolkoz�s� egyh�zf�k hogyan v�lekednek az �si t�ltos hitr�l. Mong�li�ban m�g a ny�ron besz�ltem Erdenebat l�m�val. Megk�rdeztem t�l�k, hogy �k, buddhist�k mit gondolnak a r�gi t�ltos hitr�l. A v�lasz megd�bbent� volt: �k nagy tisztelettel viseltetnek az �si t�ltos hittel szemben, hiszen az is a mongol szellemi �r�ks�g r�sze.

 

- Mit gondolsz, hol a hat�r a szakmailag megalapozott kutat�s �s a j� sz�nd�k�, de t�velyg� amat�r�k �ltal fel�ll�tott, olykor m�r „ezoterikus” jelleget �lt� elm�letek k�zt? (Ha j�l tudom, T�ged is �rtek t�mad�sok, mert nem t�mogattad azokat, akik szerint a magyar �shaza a K�rp�t-medence.)

 

- A hat�rt ott lehet megh�zni, hogy melyek azok a m�vek �s elm�letek, melyek forr�sokon alapulnak, �s kik tal�lnak ki bizony�t�kok n�lk�li elm�leteket. M�g a rendszerv�lt�s k�r�li id�ben el�g magas sz�nvonal� amat�r dolgozatok sz�lettek, ma m�r ennek alig l�tjuk nyom�t, annyira elharap�ztak a sci-fi-nek beill� „�st�rt�neti” elm�letek, amelyeknek nincs semmilyen komoly alapjuk, de egyesek j�l el tudj�k adni ezeket a csod�kat v�r� k�z�ns�gnek. Sajnos az alapvet� m�velts�gi sz�nvonal annyira lezuhant haz�nkban, hogy a hazai k�z�ns�g j� r�sze nem tud kritikusan gondolkozni, �s ink�bb elhiszi a mes�t, mert azt k�nny� olvasni. �gy l�tszik, hogy ma m�r divatosabb indi�nnak lenni, mint dics� szk�t�nak �s hunnak. Ez nagy arcul csap�st jelent �seink sz�m�ra, olyan, mintha napr�l napra meggyal�zn�nk s�rjaikat!

 

Tal�n a k�vetkez� �vek feladata k�z� tartozna az is, hogy rendbe tegy�k �st�rt�net�nket, lesz�moljunk a csal�kkal, �s visszaterelj�k a kutat�st igazi �seink ir�ny�ba.

 

- A komoly t�rt�n�szi szakmais�ghoz m�g milyen m�s szakter�letek interdiszciplin�ris kieg�sz�t� k�zrem�k�d�se sz�ks�ges? Eml�ten�l erre is konkr�t p�ld�kat?

 

- A t�rt�nettudom�nyt nagyon j�l kieg�sz�ti a r�g�szet �s a n�prajz. Fontos a nyelv�szet is, de az elm�lt sz�z�tven �v legnagyobb t�ved�se az volt, hogy ez az �g hat�rozott meg mindent, �s ez�rt hamis alapokon nyugv� elm�letek sz�lettek. A klasszikus h�rmast ma m�r az „objekt�v tudom�nyokkal” is (antropol�gia, genetika) ki lehet eg�sz�teni, �s ezekb�l lehet kisz�rni az igazs�got. Ha �gy n�zz�k a magyar �st�rt�netet, akkor kider�l, hogy semmi sem t�masztja al� a finnugor elm�letet, hanem minden bizony�t�k a magyars�g szk�ta-hun kapcsolatai mellett sz�l. Ebbe beletartozik a sum�r vagy mezopot�miai kapcsolat, az etruszk k�rd�s, �s a K�rp�t-medence �sis�g�t is e keretek k�z�tt �rdemes kutatni.

 

- Vannak-e olyan hasonl� szellem� koll�g�id, bar�taid, akikkel k�z�sen tudtok dolgozni egy-egy kutat�si ter�leten? Nem lenne c�lszer� int�zm�nyes, szervezeti keretek k�zt is biztos�tani a nemzeti elk�telezetts�g�, valamint a k�lf�ldi szakemberek egy�ttm�k�d�s�nek felt�teleit?

 

- Nagy sz�ks�g lenne egy kutat�csoportot fel�ll�t�s�ra, de �gy l�tszik, hogy egy komoly int�zet alap�t�sa m�g v�rat mag�ra. Ugyanis mindenki milli�rdokb�l akar egy ilyet megval�s�tani, nem pedig �gy gondolkozik, hogy kezdj�nk bele, �s majd megteremt�dnek a felt�telek. Nagyon sok fiatalt lehetne mozg�s�tani �s kutat�t�rsaim is sz�vesen k�zrem�k�dn�nek. Szerencs�re nagyon sok kutat�val lehet konzult�lni, ami rendk�v�l fontos, hiszen k�z�sen kevesebb hib�t ejt�nk, mintha egyed�l dolgozn�nk.

 

- K�rlek, sorold fel r�viden a hun-magyar rokons�g mellett sz�l� legd�nt�bb szakmai �rveket!

 

- El�sz�r is azzal kezden�m: nincs egyetlenegy bizony�t�k sem a magyar-hun elm�let ellen! T�bb sz�lon is lehet bizony�tani ezt: a hunok nem t�ntek el a K�rp�t-medenc�b�l, hanem itt �ltek r�szben kis k�z�ss�gekben, r�szben idegen fennhat�s�g alatt. A Kauk�zus el�ter�ben nem volt 463-ban mindent els�pr� n�pv�ndorl�s, nem j�ttek oda bolg�r-t�r�k ogur n�pek, teh�t a ter�leten hunok maradtak. A bolg�r-t�r�knek v�lt t�bb sz�z „j�vev�nysz�” ez�rt hun lehet!

 

A magyars�g onogur (hung�r) n�ven szerepel a forr�sokban az 5. sz�zad �ta, ami azt jelenti, hogy egy�tt �lt�nk a hunokkal. Az onogur, vagyis a hung�r sz� sohasem jel�lte a bolg�rokat, csak benn�nket. Egy r�vid ideig a bolg�rokat is �gy h�vt�k, hogy onogundur-bolg�rok, az�rt, mert a mi fennhat�s�gunk alatt �lltak. Vannak m�g apr�bb �szrev�telek, de tal�n ezek a legfontosabb t�telek.

 

- V�g�l arra k�rlek, sz�lj n�h�ny sz�t j�v�beni terveidr�l.

 

- Szeretn�m folytatni magyar �st�rt�neti kutat�saimat, �s kutat�t�rsaimmal felt�rni a m�g feh�r foltokat. Nagyon j� lenne az eddig eredm�nyeket egy nagy internetes lexikonba rendezni, hogy azzal felv�ltsuk a r�gi elavult sz�szedeteket. Az idei �v legnagyobb c�lkit�z�se, hogy a k�lf�ldi konferenci�kon ismertessem a magyar �st�rt�net igazi sz�lait �s leromboljam a r�gi, finnugrista dogm�kat.

Tov�bbi kitart�, lelkes munk�t k�v�nok k�ldet�sedben �s k�sz�n�m a besz�lget�st!