Politika helyett tudom�ny

 

A Magyar Term�szettudom�nyi M�zeum (MTM) Embertani T�r�ban 40 000 egy�nhez k�thet� csontv�zat vizsg�ltak �s 10 �ve olyan adatb�zist �p�tenek, amelyben nemcsak a K�rp�t-medencei n�pek, hanem minden olyan n�p szerepel, amelyek sz�ba j�hetnek a magyars�g t�rt�nete kapcs�n – imm�r kazah, �zb�g, t�r�k, oroszorsz�gi kutat�kkal egy�tt. „�st�rt�net�nk �tpolitiz�lt lett, hiszen az �llamok �s szervezetek saj�t �rdekeiknek megfelel�en �ll�tott�k be. A magyars�g t�rt�nelmi bemutat�sa s�lyosan torzult, mert a tudom�nyos vit�k helyett m�s ir�nyvonalak �rv�nyes�ltek, amelyek hamis k�pet festettek. �ppen ez�rt ma nagy az ig�ny, a v�gy a tudom�nyos munk�kra, amelyek �sszefoglalj�k a magyar �st�rt�netet” – mondta B�r� Andr�s Zsolt, majd feltette a k�rd�st: Mi az, hogy n�p? Milyen egy tipikus magyar?

 

Nem finnugor, �s az asszonyok is megvannak

 

„Toler�nsak lett�nk, hagytuk, hogy j�tsszanak a magyar �st�rt�nettel, elhissz�k �s hatnak a t�ves �s hamis eszm�k, amit idegenek magyar�ztak nek�nk” – fogalmazott a kutat�, majd c�folt n�h�ny igencsak elterjedt sztereot�pi�t, mint p�ld�ul a 150 �ves finnugor elm�let, amely nyelv�szeti hipot�zisen alapul, �s amelyet c�foltak a bizonytalan �s ellentmond�sos adatok alapj�n. Egy m�sik sztereot�pia az, hogy a magyar f�rfiak �s n�k g�n�llom�nya k�l�nb�z�, mert a n�ket �s gyerekeket h�trahagyt�k, majd szl�v n�kkel keveredtek – ez sem igaz: genetikailag „megvannak az asszonyok is”.

 

Mi�rt a vesztes csat�inkkal „etetnek”?

 

Az sem �rdemel hitelt, hogy 895-ben az �smagyarok „bemenek�ltek” a K�rp�t-medenc�be, hiszen alig 12 �vvel k�s�bb, a 907-es pozsonyi csat�ban a magyars�g elt�rl�s�re �sszes�tett, 100 000-es eur�pai sereget vert meg �rp�d csapata. „Azt is tudjuk, hogy legal�bb t�z t�rzs volt, viszont a h�t szimbolikus sz�m, �s t�ved�sek miatt is ez terjedt el. Az is furcsa, hogy az �si magyar szem�lyneveink t�r�k eredet�ek, valamint, hogy legink�bb a h�rom vesztes csat�nkat, a muhit, a moh�csit �s az augsburgit tan�tj�k. Azt hiszem, nincs m�g egy olyan n�p, amely ilyen b�szk�n kiz�r�lag a vesztes csat�it ismern�. �seink eljutottak eg�szen Hisp�ni�ig, 40 h�d�t� hadj�ratot vezettek �s csak ez a 3 volt a vesztes, m�gis 100 �ve ezt tan�tj�k. Kis, vesztes nemzetnek pr�b�lnak be�ll�tani, holott 350 �vig tartottuk magunkat folyamatos harcban a kor leger�sebb �s legjobban szervezett �llam�val, az Oszm�n Birodalommal, m�g p�ld�ul a szomsz�dos szerbek t�bb mint 500 �vig ig�ban �ltek a t�r�k�kkel szemben” – ismertette B�r� Andr�s Zsolt, aki bizony�t�kokkal t�masztotta al� azt is, hogy az avarok nemcsak itt �ltek, hanem er�s �llamot is alkottak, s�t Biz�ncot is ad�ztatt�k, majd a honfoglal�s ut�n be�p�ltek a magyars�gba, akikkel eleve rokonok voltak (L�szl� Gyula: Kett�s Honfoglal�s).

 

G�lya hozza a gyereket – �smagyar alaperedet

 

Attila kor�b�l sajnos kev�s csontlelet maradt, hiszen a halottakat akkort�jt m�gly�n el�gett�k. „A hunokat Eur�p�ban soha senki nem gy�zte le. Attila nem jel�lt ki ut�dot, ez�rt belh�bor� t�rt ki, �s a hunok egy r�sze kivonult a K�rp�t-medenc�b�l, egyesek eg�szen vissza a Kauk�zusig, erre van csont- �s genetikai bizony�t�k” – mondta. Arra is r�vil�g�tott, hogy a t�bb c�merben fellelhet� sas �s s�lyom jelk�pek a turulb�l sz�rmaznak, a magyarok �si totemje a l�lekmad�r, az �letfa. „H�rom dimenzi� l�tezett az �si magyar hitvil�gban: az als� vil�g a z�rzavar�, a k�z�ps� a jelenlegi l�t, a fels� pedig ahova mindenki tartott. Az �br�zol�sokban a nagy mad�r k�t kisebb m�sikat tart a k�t l�b�val: a meg nem sz�letett lelkeket h�zza fel az evil�gba. A turul a k�zvet�t� a vil�gok k�z�tt. Ebb�l terjedt el az is, hogy a g�lya hozza a gyereket: nem a gyereket hozza, hanem az �j lelket a r�gi keleti legend�k szerint. Nyelv�nk is egyed�l�ll� Eur�p�ban, de semmi sz�gyelnival�nk nincs, mert akik idehozt�k a nyelv�nket, azok magasabb kult�r�t k�pviseltek, mint a t�bbi kelet-eur�pai n�p. Ha nem �gy lett volna, akkor m�r r�ges r�g beolvasztottak volna a szl�v, germ�n, �jlatin csoportok. A magyar az egyetlen antropol�giai eur�pai nemzet, amelyben olyan genetikai k�dok vannak, amely m�s eur�pai nemzetben nincs meg. Bizony�tottuk a szk�ta-szarmata �s�ket �s a t�rk vonalat is” – tudtuk meg a kutat�t�l.

 

Legk�zelebbi rokonaink: a torgaji madjarok

 

B�r� Andr�s Zsolt a habot a tort�ra el�ad�sa v�g�n tette: Kazakiszt�nban hallottak egy magukat madzsarnak, madjarnak nevez� t�rzsr�l. Ell�togattak hozz�juk �s a f�rfiakt�l Y-kromosz�m�t gy�jt�ttek (az Y-kromosz�ma egyedi, apai �gon �vsz�zadokon �t szinte m�dosulatlanul �r�kl�dik, �s nagyj�b�l 180-szor pontosabb, mint az ujjlenyomat). „40 n�pnek gy�jt�tt�k be az Y-kromosz�m�j�t, �s meg�llap�tottuk, hogy ehhez a madjar t�rzsh�z apai �gon v�rrokoni sz�l f�zi a magyarokat. �k m�g tartj�k a t�rzsi rendszert, ami azt jelenti, hogy a f�rfiak mindig egy�tt maradnak, ismerik p�ld�ul 7 apai felmen�j�ket. A magyarok egy r�sz�nek �s a madjarok nagyr�sz�nek �sei valamikor egy t�rzsben �ltek. El�sz�r azt hitt�k, valamit elrontottunk, annyira tal�ltak az adatok, ez�rt megism�telt�k, de nem t�vedt�nk: a magyarokhoz legk�zelebb a kazakiszt�ni torgaji madjar t�rzs �ll, a mai eur�pai n�pek k�z�l pedig a bolg�r, de �rdekes adatokat kaptunk az osz�tekre, az ukr�nokra, a t�r�k�kre is. Az �shaza pedig valahol ott van, ahonnan a torgaji madjarok 350–370 �ve elv�ndoroltak jelenlegi lakhely�kre, Kazakiszt�nba” – t�rta fel B�r� Andr�s Zsolt.

 

(T�rt�nelemport�l)