Elveszett Kolozsv�r

Magyar �st�rt�neti szempotb�l �rz�keny vesztes�g volt a Kolozsv�ri Ferenc J�zsef Tudom�nyegyetem elveszt�se, amely 1872-ben ny�lt meg. 1920-ig ez volt a nemzeti �rzelm� tan�rok fellegv�ra, akik a Budapestt�l val� t�vols�g miatt dacoltak a Habsburg-ideol�gi�val �s sokszor szembehelyezkedtek a finnugor elm�let t�veszm�ivel. Az int�zm�ny magas szint� hum�n-�s t�rsadalomtudom�nyi k�pz�sei felette �lltak az akkori eur�pai egyetemeknek, olyan nyelveket �s st�diumokat oktattak, melyre nem volt p�lda az �reg kontinensen.

Az egyetem oktat�i r�g�szeti felt�r�sokon �s exped�ci�kon vettek r�szt, k�l�n�sen az �smagyars�g �s rokon n�peinek anyagi �s szellemi kult�r�j�t k�v�nt�k megismerni �s megismertetni a magyar k�z�ns�ggel. Az egyetem r�vid regn�l�sa alatt kiv�l� eredm�nyeket mutatott fel. Sajnos, Kolozsv�r rom�n megsz�ll�sa ut�n a tan�rok j� r�szre a csonka orsz�gba menek�lt. Jogut�dj�nak a Szegedi Egyetemet jel�lt�k meg. B�r sok oktat� kapott ott �ll�slehet�s�get, az egyetem szellemis�ge �s h�rneve t�bb� m�r nem volt a r�gi, hiszen a f�v�roshoz k�zeli int�zm�ny dolgoz�i m�r nem tudt�k marad�ktalanul megval�s�tani azt a nemzeti szellemis�get, mint egykoron, Kolozsv�rott.

�talakul� leletek

A magyar ter�leteket elorz� kisantant orsz�gok r�tett�k kez�ket a r�g�szeti leletekre �s azokat saj�t sz�juk �ze szerint kezdt�k el �rtelmezni. Az avar �s a honfoglal�si leletek rendre „�si” szl�v �s rom�n kincsekk� alakultak �t. A mi �si �r�ks�g�nket felhaszn�lva pr�b�lt�k a nem l�tez� rom�n �s szl�v �llamalakulatok l�t�t bebizony�tani a k�z�pkor korai szakasz�ban, valamint a 9-11. sz�zad k�z�tt. Sajn�latos, hogy ezeket a fals �s hazug elm�leteket idehaza nagyon sok r�g�sz kritik�tlanul �tvette �s egyel�re nincs arra rem�ny, hogy az akad�mi�n ez az �ll�spont megv�ltozzon! A magyar kutat�k sokszor nem saj�t, nemzeti �rt�keink mellett kardoskodnak, hanem a rom�n, szlov�k vagy �ppen a szerb „kutat�k” �ll�spontj�ra helyezkednek �s azokat a magyar kutat�kat �t�lik el, akik a r�gi dogm�kat akarj�k fel�l�rni �s felismerik �seink hagyat�k�t az idegennek tartott kincsekben!

�si rom�n vez�rek?

Miut�n a k�z�pkori Magyar Kir�lys�g f�nemesei 1526-ban a Habsburgokat v�lasztott�k meg uralkod�nak, v�szesen elkezdtek pusztulni az �si, dics�s�ges magyar m�ltat bizony�t� eml�kek. A 16-17. sz�zad k�z�tt az osztr�k udvar koncepci�s perek r�v�n megszerezte a r�gi magyar nemesi udvarokban �rz�tt �si kincseket. Amit m�g siker�lt meg�rizni ezekb�l az id�b�l Erd�lyben, Felvid�ken �s K�rp�talj�n, azt a trianoni d�nt�s ut�n a kisantant hatalmak puszt�tott�k el, vagy kisaj�t�tott�k.

M�g a magyar finnugrist�k el�szeretettel pocskondi�zz�k Anonymust �s m�s hazai t�rt�neti kr�nik�kat, mely a magyar megteleped�s�nek igaz t�rt�net�t adj� el�, adddig a rom�nok a geszt�ban szerepl� tartom�nyurakat, a blak Gyul�t, Gyalut �s M�nr�tot rom�n vojvod�nak ki�ltott�k ki �s szobrokat emeltek tisztelet�kre. A szlov�kok m�g enn�l is tov�bb mentek. Bizony�tottan a d�len, Szerbia ter�let�n egykor l�tezett Mor�vi�t �si szlov�k �llamnak tartj�k �szaki szomsz�dainak �s deklar�lt�k, hogy az a Felvid�k egyik �si �llamalakulata volt.

A magyar kr�nik�b�l ismert, bolg�r eredet�nek mondott Szvatoplukot vagy Sal�nt, nagy szlov�k kir�lynak nevezt�k ki, holott neki semmi k�ze sem volt a Felvid�khez, birtokai a Magyar Alf�ld�n, a Duna-Tisza k�z�n ter�letek el. Nem olvashattunk olyan k�zlem�nyt a magyar tudom�nyos kutat�k r�sz�r�l, mely ezek ellen a hajmereszt� elm�letek ellen fell�pett volna, bezzeg a szk�ta �s hun m�lt felt�r�sa ellen t�bbsz�r is felhorkannak. Az egyik legnagyobb trag�dia haz�nk sz�m�ra az, hogy a kisantant hatalmai �ltal kital�lt t�rt�nelmet nemcsak n�luk, hanem jeles, nyugat-eur�pai �s amerikai egyetemeken oktatj�k, az ott v�gzett hallgat�k nem is hallanak arr�l, hogy a val�s�gban ezen fikt�v �llamok helyett hun ut�dn�pek, avarok �s magyarok uralkodtak �vezredeken �t a K�rp�t-medenc�ben �s k�rny�k�n.  

OB

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s