Komor�czy G�za t�rt�n�szprofesszor a Hitgy�li Hetek c�m� lapj�nak abb�l az alkalomb�l adott interj�t, hogy nemr�giben megjelent A zsid�k t�rt�nete Magyarorsz�gon c�m� k�tk�tetes m�ve. Komor�czy szerint a 18. sz�zad v�ge el�tt nemigen kutatt�k a zsid�k t�rt�net�t, �s ha besz�ltek r�luk, �ltal�ban „jelent�ktelen idegen elemk�nt” utaltak r�juk. A „moderniz�ci�t” k�vet�en pedig „legink�bb mint gy�rosokr�l, a kapitalizmus hordoz�ir�l esik r�luk sz�” – v�li a professzor. A k�nyvben a holokausztr�l is jelent�s terjedelemben olvashat�k a szok�sos hazugs�gok, �m fenyeget� jel, hogy imm�r a magyar k�z�pkort, s�t az �st�rt�net�nket is a zsid�k akarj�k meg�rni. Komor�czy a k�nyv�ben sz�t ejt egy „szerzetesr�l”, aki a 10. sz�zad v�g�n �ll�t�lag azt �rta, hogy a „magyarok szeretnek azzal b�szk�lkedni, hogy a zsid�kt�l sz�rmaznak”. Igaz, a professzor maga is megeml�ti az interj�ban, hogy a szerzetes utal�sa �nmag�ban semmit sem jelent, azonban a bogarat mindenesetre el�ltette a gyan�tlan olvas� f�l�be. Arr�l persze nem besz�lt a ravasz „tud�s”, hogy a k�z�pkori utaz�k, kr�nika�r�k �s szerzetesek – legyenek azok arabok, biz�nciak, franci�k, n�metek oroszok vagy magyarok – kiv�tel n�lk�l t�r�k eredet�, a legt�bb esetben a hunokkal azonos vagy vel�k k�zeli rokons�gban �ll� n�pnek mutatj�k be a magyarokat. Ami persze a legkev�sb� sem g�tolta meg a „modern kor” sz�mos t�rt�n�sz�t abban, hogy k�nyveikben le�rj�k, �s a katedr�r�l hirdess�k : a k�z�pkori kr�nik�k mind t�vednek, �s m�toszoknak adnak hitelt a magyar n�p eredet�re vonatkoz�an. Vajon akad-e olyan „hivatalos” t�rt�n�sz, akinek lesz b�tors�ga k�telkedni annak a 10. sz�zadban �lt szerzetesnek a szav�ban, aki szerint a „magyarok szeretnek zsid� sz�rmaz�sukkal b�szk�lkedni”?

 

Komor�czy a 16. sz�zadi „protest�ns hist�ri�s�nek-irodalomban”, s�t Ady k�lt�szet�ben is megtal�lta a nyomait a felt�telezett „magyar-zsid� rokons�gnak”. A hist�ri�s �nekek szerz�i azonban els�sorban az�rt emlegetik a zsid�kat, mert hasonl�s�gokat v�ltek felfedezni a v�lasztott n�pnek az �sz�vets�gben le�rt sanyar� sorsa �s a magyars�g korabeli s�lyos helyzete k�z�tt. A t�rt�n�sz professzor m�s l�gb�l kapott felt�telez�seket is megenged mag�nak: a „honfoglal�s el�tt magyar t�rzsek tal�lkozhattak zsid� keresked�kkel is” - jelenti ki. De m�g tov�bbi �tletekkel is el��ll. Miut�n elmondja, hogy a magyar t�rzsek a hivatalosan a zsid� hitre t�rt Kaz�r Birodalom „mellett vagy �ppen annak keretei k�z�tt �ltek a 8-9. sz�zadban”, �s egy id�ben a „kaz�rok sz�vets�gesei voltak”, az al�bbi, semmif�le bizony�t�kkal al� nem t�maszhat� kijelent�st teszi: „K�nnyen elk�pzelhet�, hogy nemcsak a kaz�rok, hanem sz�vets�geseik vezet�i is felvett�k a zsid� vall�st”. Ilyesfajta elk�pzel�sekre �s l�gb�l kapott felt�telez�sekre �p�l majd az �j, filoszemita jelleg� magyar �st�rt�net?

 

K�l�n�s viszont, hogy mik�zben a professzor maga is csak lehets�gesnek tartja, hogy a honfoglal�s el�tt a magyarok „tal�lkozhattak zsid� keresked�kkel”, illetve hogy a magyar t�rzsek vezet�i „felvett�k a zsid� vall�st”, teljesen biztos �rp�d fejedelem sz�rmaz�s�t illet�en: „ha valaki egy�ltal�n zsid� volt a honfoglal� magyarok k�z�tt, akkor �rp�d fejedelem biztosan” – nyilatkoztatja ki. Az ember esze meg�ll. Ha ilyesfajta teljesen megalapozatlan �rvekre �p�tett�k f�l a holokauszt-t�rt�netet �s az Izrael �llam t�rt�nelmi legitimit�s�t, ne csod�lkozzanak, ha m�toszaikat k�nny�szerrel halomra d�ntik a revizionist�k.

 

A tov�bbiakban Komor�czy eml�t�st tesz arr�l, hogy IV. B�la privil�giumokat adott zsid�knak, majd nem hallgatja el azt sem, hogy Nagy Lajos viszont 1360-ban (b�r a saj�t kutat�sai szerint 1348-ban) ki�zte �ket. Ha tisztess�ges tud�s lenne, illett volna beismernie: nem csak Nagy Lajos idej�n sz�lettek olyan rendeletek, melyek a zsid�k k�ros tev�kenys�g�t korl�tozni igyekeztek, hanem sz�mos m�s uralkod� is megpr�b�lta visszaszor�tani a zsid�s�g veszedelmesnek �t�lt befoly�s�t. Komor�czy m�g az Aranybulla „antiszemita” rendszab�lyair�l sem tesz eml�t�st, viszont a j�l ismert zsid� propagandafog�ssal �l, amikor azzal pr�b�lja indokolni Nagy Lajos kir�lyunk zsid�ellenes int�zked�seit, hogy az 1348-as pestisj�rv�ny idej�n „elterjedt a v�d: a j�rv�nyt a zsid�k terjesztik”. Mintha a minden korban �s minden�tt megjelen� zsid�elleness�g oka valamif�le babon�s hiedelem lenne, melyet a tanulatlan, buta antiszemit�k terjesztenek! Mintha a fennmaradt iratokb�l �s k�nyvekb�l nem der�lne ki teljesen vil�gosan, hogy a zsid�kra nem ostoba mendemond�k miatt haragudtak, �s nem is csup�n az „irigys�g” illetve a „b�nbakk�pz�s” az oka az ellen�k fel-fell�ngol� gy�l�letnek. Komor�czy k�nyv�vel �s nyilatkozat�val sajnos ism�t bebizony�totta, ami egy�bk�nt a legt�bb cionista t�rt�n�szr�l elmondhat�: nem igazs�got keres� tud�s, hanem propagandista.

 

Arra a k�rd�sre, hogy milyen okokkal magyar�zhat� a zsid�s�g „fennmarad�sa” �s a polg�rosod�sban j�tszott jelent�s szerepe, Komor�czy felsorolja az ismert filoszemita v�laszokat: a zsid�k h�s�gesek voltak a hagyom�nyaikhoz, de ugyanakkor tudtak v�ltozni �s „moderniz�l�dni”, amikor arra sz�ks�g volt, szolid�risak voltak egym�ssal, betartott�k a kir�lyi-�llami t�rv�nyeket, de m�gis ragaszkodtak „egyfajta auton�mi�hoz” (vagyis m�gsem tartott�k be a t�rv�nyeket). Komor�czy a progressz�v ad�z�s, valamint pap�rp�nz �s a bankrendszer feltal�l�s�t is a zsid�knak tulajdon�tja (de az uzsorakamat �s a p�nzzel kapcsolatos m�s vissza�l�sek „feltal�l�s�r�l” nem tesz eml�t�st), �s azzal is �rvel, hogy a zsid�s�g sz�tsz�rts�g�b�l k�vetkez�en „sokk�zpont� t�rsadalom”, amely „alkalmazkod�k�pesebb” �s „hat�konyabban tud reag�lni a k�r�lm�nyek v�ltoz�s�ra, mint ” egy centraliz�lt �llam. Teh�t a decentraliz�ci�t is a zsid�k tal�lt�k f�l – milyen k�r, hogy az ir�ny�t�suk alatt �ll� nyugati vil�got mostan�ban egyre szorosabb k�zzel, fel�lr�l vez�rlik. Komor�czy term�szetesen nem mulasztja el az utal�st a zsid�k �r�stud�s�ra, m�velts�g�re �s nyelvismeret�re sem, mint amelyek n�lk�l elk�pzelhetetlen lett volna a fennmarad�s.

 

Mindezen kiv�l� tulajdons�gok �s nagyszer� v�vm�nyok ellen�re azonban a professzor szerint a „zsid� k�z�ss�gek tev�kenys�ge nem arra ir�nyult, hogy m�sok f�l�tt hatalmat gyakoroljanak”. De ha �gy van, �s r�ad�sul, mint a professzor mondja, „a zsid�k meghat�roz� m�rt�kben j�rultak hozz� Magyarorsz�g moderniz�l�s�hoz”, s�t - m�s nemzetis�gekkel ellent�tben - „a nemzeten bel�l k�pzelt�k el j�v�j�ket”, akkor vajon mi�rt l�ngolt fel m�gis az antiszemitizmus? A k�rd�st maga Komor�czy is megfogalmazza, a v�lasz azonban a szok�sos mell�besz�l�s: a professzor ugyanis �gy v�li, a N�metorsz�gb�l ered� „politikai antiszemitizmus” terjedt el Magyarorsz�gon. De hogy mi�rt terjedt el, �s vajon N�metorsz�gban mi�rt alakult ki, felv�ltva a „kereszt�ny antiszemitizmust”? Nos, ezekre a kulcsfontoss�g� k�rd�sekre az �ll�t�lag nagy tud�s� professzor nem tud – vagy nem mer – v�laszolni. Ink�bb a szok�sos, unalomig ismert holokauszt-alapdogm�t f�jja: a holokauszt �ta nem szabad cs�ny�kat mondani a zsid�kra, „mert egy�rtelm�v� v�lt, hogy ezek az eszm�k hov� vezetnek”. �me, mire is j� a holokauszt-m�tosz: arra hivatkozva cs�r�j�ban lehet elfojtani mindenfajta, a cionizmust, Izraelt �s a zsid�s�got �r� kritik�t – vagyis a szabad v�lem�nynyilv�n�t�st.

 

Komor�czy azzal is igyekszik a zsid�s�g hatalmi poz�ci�j�nak elfogad�s�ra sarkallni a magyarokat, hogy kifejti: „eleny�sz� azok ar�nya, akiknek �sei �rp�ddal j�ttek az orsz�gba”. Mivel teh�t itt majdnem mindenki bev�ndorl�k lesz�rmazottja, nem �rdemes fennakadnunk azon, hogy a legt�bb zsid� Gal�ci�b�l �rkezett haz�nkba – sz�l a cionista �zenet. Olcs� propagandafog�s, melynek c�lja, hogy a kev�ss� t�j�kozott emberek el�tt �gy t�nj�n fel, mintha az „antiszemit�k” az�rt haragudn�nak a zsid�kra, mert „idegenek”. Term�szetesen nem az a baj, hogy „idegenek”, hanem az, hogy nem fogadj�k el a befogad� nemzet szok�sait �s t�rv�nyeit, �s uralkodni akarnak a magyars�g f�l�tt.

 

Az interj� befejez� r�sz�ben pedig Komor�czy a magyars�g rettenetes „b�neit” ecseteli, ami�rt a hat�s�gok, az �llamigazgat�s, s�t az eg�sz magyar lakoss�g „asszisztenci�ja mellett” zajlott a zsid�k deport�l�sa 1944-ben. De nem k�m�li az egyh�zi vezet�ket sem, akik szerinte az els� �s m�sodik zsid�t�rv�ny t�rgyal�sakor is dicstelen szerepet j�tszottak, 1944-ben pedig m�g a kikeresztelked�s lehet�s�g�t is korl�tozni pr�b�lt�k, �s csak a kikeresztelkedett zsid�k v�delm�ben l�ptek fel.

 

De megkapja a mag��t id. Antall J�zsef is, akir�l eddig az volt elterjedve, hogy a h�bor� idej�n zsid�kat mentett. Azonban Komor�czy most azt �ll�tja, hogy olyan dokumentumok ker�ltek el�, amelyek alapj�n meg�llap�that�: val�j�ban id. Antall J�zsef is b�n�s, ugyanis azon a v�lem�nyen volt, hogy a lengyel menek�ltek k�z�tt l�v� zsid�knak nem j�r t�mogat�s.

 

Komor�czy teh�t a zsid�s�g milit�ns, sz�ls�s�ges, a D�niel P�terhez hasonl� elmebetegeket is mag�ba foglal� sz�rny�hoz tartozik, amely sokkal s�lyosabbnak l�tja a magyars�gnak a zsid�s�g ellen elk�vetett b�neit, mint ahogyan azt a hivatalos t�rt�net�r�s eddig bemutatta. Mi k�vetkezik a magyars�g soha el nem m�l� b�n�ss�g�b�l? Az, hogy „ne engedj�nk teret a zsid�gy�l�letnek” – fogalmazza meg a zsid� professzor. Vagyis nem szabad tiltakoznunk haz�nk felv�s�rl�sa, gyarmatos�t�sa, iparunk, f�ldjeink elv�tele, a nemzeti szimb�lumaink, �nnepeink �s hagyom�nyaink meggyal�z�sa ellen.

 

Komor�czy G�z�nak akkor sem lenne igaza, ha nemzet�nk val�ban s�lyos b�nt k�vett�nk volna el a zsid�s�g ellen. Radn�ti Mikl�s m�g tudta, �s ki is merte mondani: nem vagyunk b�n�sebbek, mint a t�bbi n�p. (A zsid�s�g deport�l�s�nak igazi okair�l: b�vebben ITT �s ITT.)

 

�gy l�tszik azonban, a „magyar b�n�ss�g” felemleget�se �s a holokauszt sem elegend� ahhoz, hogy a zsid�s�g elfogadtassa uralm�t a magyars�g felett. Bizonyos cionista �rtelmis�gi k�r�k sz�ks�gesnek �rzik a zsid�-magyar sorsk�z�ss�g, az �vezredes zsid�-magyar egy�tt�l�s, s�t rokons�g ide�j�nak el�ltet�s�t a fejekben. Tal�n nem el�g nekik, ha csak b�ntudatot �rz�nk vel�k szemben? Azt is akarj�k, hogy szeress�k �ket?

 

Perge Ott� - Kuruc.info