A kanadai k�pvisel�h�z elfogadta azt a t�rv�nyt, amely �t�rja az orsz�g menek�lt�gyi rendszer�t. A C-31 k�djel� �j javaslat 159 igen, 132 nem mellett ment �t az als�h�zban, most �tker�l a szen�tusba, amelynek szint�n j�v� kell hagynia.

 

Jason Kenney bev�ndorl�s�gyi miniszter a szavaz�s el�tt azt mondta, hogy a t�rv�ny seg�t k�zdeni az embercsemp�szet ellen, valamint biztos�tja, hogy a menek�lt�gyi rendszer a j�v�ben gyorsan �s igazs�gosan m�k�dj�n. Rem�li, tette hozz�, hogy a szen�tus (a k�tkamar�s kanadai t�rv�nyhoz�s fels�h�za) a parlament ny�ri sz�nete el�tt elfogadja a t�rv�nyt. Ha �gy lesz, a t�rv�nyjavaslatot m�r csak a kir�lyn�t k�pvisel� f�korm�nyz�nak kell al��rnia, hogy hat�lyba l�pjen.

 

A dr�k�inak nevezett t�rv�nyt kem�nyen b�r�lt�k a szak�rt�k �s ellenz�ki k�pvisel�k is. Egy sor m�dos�t�t beny�jtottak, ezek k�z�l azonban csak n�h�nyat vett figyelembe a korm�nyzat. Az ellenz�ki NDP egyik k�pvisel�je, Jinny Sims azt mondta, hogy a jogszab�ly "rossz f�nyt vet Kanad�ra a nemzetk�zi k�z�ss�g szem�ben".

 

Kor�bban a parlament konszenzussal elfogadott egy ellenz�k �ltal is t�mogatott v�ltozatot, de az als�h�zban t�bbs�get szerzett konzervat�vok most a saj�t v�ltozatukat szavazt�k meg, amely felgyors�tan� a deport�l�sokat.

 

A Canada.com szerint a t�rv�ny alapj�n a bev�ndorl�s�gyi miniszter saj�t hat�sk�rben fel�ll�thatja a biztons�gos orsz�gok list�j�t: az innen �rkez�k mened�kk�relm�t automatikusan elutas�tj�k, nem lesz joguk fellebbezni, �s a kor�bbi, �tlagosan 1000 nappal szemben 45 napon bel�l kitoloncolj�k �ket. �gy arra sem sz�m�thatnak, hogy humanit�rius vagy k�ny�r�letess�gi alapon az orsz�gban maradhatnak, am�g a k�relm�k f�gg�ben van. Magyarorsz�g eg�sz biztosan szerepelni fog a list�n, hiszen a jogszab�lyt deklar�ltan a mi cig�nyaink miatt alkott�k meg, a t�rv�nnyel az � k�relmeik elb�r�l�s�t akarj�k leegyszer�s�teni, mivel a korm�ny szerint a cig�ny "mened�kk�r�k" rendszeresen szabot�lj�k az elj�r�st. A k�relmekr�l d�nt� Immigration and Refuggee Board (IRB) a be�rkez� cig�ny k�relmeknek csak 1-2 sz�zal�k�t tal�lja megalapozottnak: azok t�bb mint 90 sz�zal�k�t vagy visszavonj�k, vagy nem viszik v�gig, illetve elt�nik a k�relmez�.

 

Ez a magas ar�ny a kanadai korm�ny szerint egy�rtelm�en annak a jele, hogy a k�relmez� nem a menek�ltst�tusz elnyer�se, hanem az elj�r�s ideje alatt ig�nybe vehet� szoci�lis ell�t�s, iskol�ztat�s, valamint a leg�lis munka lehet�s�ge miatt �rkezett, azaz nem tekinthet� j�hiszem� mened�kk�r�nek.

 

A jogszab�ly szigor�tja az embercsemp�sz-h�l�zatokra, �s az azokat jelent�s �sszegek�rt ig�nybevev� mened�kk�r�kre kiszabhat� b�ntet�seket. A t�rv�ny szerint azokat, akik ilyen m�don, t�megesen �rkeznek v�zi vagy l�gi �ton, azonnal lecsukj�k, �s �t �vig m�g azok se k�rhetnek �lland� tart�zkod�si enged�lyt, akiknek a k�relm�t ut�bb megalapozottnak tal�lj�k.

 

A Kanad�ba ir�nyul� els� "menek�lthull�m" 1998-as kezdete �ta �sszesen b� 19 ezer magyar �llampolg�r, z�mmel cig�nyok k�rtek mened�kjogot Ottaw�t�l. Az els� hull�m a v�zumk�nyszer 2001 decemberi vissza�ll�t�s�ig tartott, akkor sz�k n�gy �v alatt k�zel kilencezren jelentkeztek a rep�l�tereken.

 

A v�zumk�nyszer drasztikusan visszavetette a "menek�lthull�mot": azut�n l�nyeg�ben csak az utazhatott Kanad�ba, aki bizony�totta, hogy turista, �zletember, di�k, leg�lis munkav�llal� vagy a munkaer�piaci k�v�nalmaknak megfelel� kiv�ndorl�.

 

A v�zumk�nyszer 2008 m�jus�ban ism�t megsz�nt, �s ekkor azonnal �jraindult a cig�ny�radat. A bev�ndorl�si statisztik�k szerint az els� k�t teljes �vben �vente mintegy 2500-an, 2011-ben �s id�n pedig �sszesen 4400-an k�rtek mened�kjogot. Ezzel vezetj�k az orsz�gba �rkez� menek�ltek forr�sorsz�gainak list�j�t, mik�zben a minket k�vet� orsz�gok, p�ld�ul K�na �s Nam�bia se az emberi jogok, se a demokr�cia �rv�nyes�l�se szempontj�b�l nem vethet�k �ssze Magyarorsz�ggal.

 

�s most ennek v�ge...

 

(CBC.ca - Canada.com - Index nyom�n)