– A v�ltoz�sok �sszess�g�ben a munkaad�knak kedveznek – v�lekedett a m�dos�t�sokr�l M�ri�s Attila, a BDO Magyarorsz�g munka�gyi szaktan�csad�ja. – Egyr�szt olyan szab�lyok sz�lettek, amelyek sz�k�tik a dolgoz�k eddigi lehet�s�geit, m�sr�szt az eddigi el��r�sokon �gy pr�b�l laz�tani a t�rv�nyalkot�, hogy nagyobb mozg�steret ad a felek k�z�tti meg�llapod�sra. A felv�telkor azonban mindig a munkaad� van el�nyben, �gy szigor�bb felt�teleket szabhat a dolgozni sz�nd�koz� jelentkez�knek.

 

Ut�bbi esetre p�lda, hogy �sszess�g�ben t�bb p�tl�kot kaphatnak a t�bb m�szakban dolgoz�k. Csakhogy a felv�telkor a p�tl�kokat a munkaad� el�re bele�p�theti az alapb�rbe egy kialkudott �sszeg form�j�ban. Ezt k�vet�en egy fill�r pluszt sem kap a munkav�llal�.

 

A korm�ny �ll�t�sa szerint a munka t�rv�nyk�nyv�t a m�dos�t�sokkal rugalmasabb� tette, �gy seg�tve el� a munkahelyteremt�st. M�ri�s Attila szerint azonban nem ezek a v�ltoztat�sok lehetnek azok, amelyek Magyarorsz�gra vonzan�nak k�lf�ldi c�geket. A v�llalkoz�sok az�rt �rdekl�dnek haz�nk ir�nt, mert itt a k�rny�kbeli orsz�gok �tlagos sz�nvonal�hoz k�pest k�pzettebb �s szorgalmasabb a munkaer�. �gy els�sorban jobb orsz�gim�zsra lenne sz�ks�g.

 

K�rt�r�t�s

 

Most: Ha a dolgoz� gondatlans�gb�l k�rt okoz, �gy f�lhavi �tlagkereset�ig meg kell t�r�tenie a k�rt. Ez k�l�n megegyez�ssel legfeljebb m�sf�l h�napra emelhet�.

 

J�lius 1-j�t�l: A k�rt�r�t�s m�rt�ke 4 havi t�voll�ti d�jra (�tlagfizet�s k�r�li �sszeg) n�. S�lyos gondatlans�g eset�n viszont a teljes k�r megt�r�t�se k�vetelhet�.

 

V�gkiel�g�t�s

 

Most: Ha a munkav�llal�t rendes felmond�ssal k�ldik el, v�gkiel�g�t�s j�r. Az �sszeg a ledolgozott �vek �s a fizet�s ar�ny�ban alakul, ez a szab�ly v�ltozatlan marad.

 

J�lius 1-j�t�l: A munk�ltat� nem fizet, ha a dolgoz� magatart�sa indokolta az elbocs�t�st, vagy valamilyen nem eg�szs�g�gyi k�pess�g hi�nya az indok. Ilyen p�ld�ul a nyelvtud�s.

 

V�rand�s kismama

 

Most: Jelenleg a gyermek h�rom�ves kor�ig a sz�l�s szabads�gr�l visszat�r� anyuk�t nem lehet beoszt�s�b�l elk�ldeni.

J�lius 1-j�t�l: Megsz�nik a gyermek h�rom�ves kor�ig tart� v�detts�g. Ez csak addig �rv�nyes az anyuk�ra, ameddig gyesen van. Ha ha h�rom �v el�tt visszat�r, b�rmikor el lehet bocs�tani.

 

T�l�ra

 

Most: �vi maximum 200 �r�t k�vetelhetett a munkaad�, aki tavaly augusztus �ta eld�nthette: p�nzzel vagy pihen�nappal kompenz�lja a dolgoz�t.

 

J�lius 1-j�t�l: �vi 250 �r�t k�rhet a munkaad�, de a felek meg�llapod�sa d�nti el, a ledolgozott �r�k�rt a h�t k�zbeni 50, pihen�napokon 100 sz�zal�kos t�l�rap�nzt k�ri-e.

 

Szabads�g

 

Most: Az �letkort�l f�gg az alapszabads�g, a gyermekek sz�m�t�l f�gg�en j�r p�tszabads�g.

 

2013. janu�r 1-j�t�l: 20 nap az alapszabads�g, �s az �letkor alapj�n j�r a p�tszabads�g is. A kollekt�v szerz�d�sben viszont a munkaad� cs�kkentheti az ut�bbit.

 

Kauci�

 

Most: Nem sz�ks�ges semmif�le munkak�rben p�nz�gyi biztos�t�kot adni, vagyis a munk�ba �ll�shoz nem lehet k�l�n p�nzt let�tbe helyezni.

 

J�lius 1-j�t�l: Aki p�nzzel dolgozik vagy �rt�ket kezel, egyhavi fizet�s�t k�teles kauci�k�nt a munkaad� let�ti sz�ml�j�ra befizetnie, ha a munkaad� azt k�ri.

 

M�szakp�tl�k

 

Most: A d�lut�ni (14–22 �ra) �s �jszakai (22–06 �ra) m�szak ut�n 15-20, illetve 30–40 sz�zal�k m�szakp�tl�k j�r jelenleg.

 

J�lius 1-j�t�l: A m�szakp�tl�k egys�gesen 30 sz�zal�k lesz. Viszont p�tl�k csak este 18 �s reggel 6 �ra k�z�tt j�r. �gy a p�tl�kra jogos�t� id�szak �sszess�g�ben 4 �r�val r�vid�l.

 

(Blikk nyom�n)