Strassburgban Jos� Manuel Barroso bizotts�gi eln�k szokatlanul hat�rozott besz�ddel nyitotta meg az Eur�pai Parlament �szi �l�sszak�t. T�bb �zben kimondta p�ld�ul a f�der�ci� sz�t. R�gt�n ut�na jelezte azt is, hogy nem szuper�llamot akar, �m nagy terv�nek l�nyege az volt, hogy vagy sokkal er�sebb lesz Br�sszel a tag�llamok korm�nyaihoz k�pest, mint most, vagy Eur�p�t felzab�lja a v�ls�g, �s teljesen lemarad K�na �s az USA m�g�tt.

 

Eur�pai f�der�ci�

 

Barroso tavaly szeptemberben is harcos �s amb�ci�zus besz�det mondott ugyanezen a helyen, ugyanebb�l az alkalomb�l: akkor a „f�deralizmus pillanata” fordulata keltett figyelmet, �s az, hogy hat�rozottan ki�llt az eur�k�tv�nyek mellett, amit N�metorsz�g az�ta is hat�rozottan ellenez. Most ugyan nem sz�lt a k�tv�nyekr�l, de felsz�l�totta a tag�llamok korm�nyait, hogy ne vonakodjanak lemondani hatalmuk egy j� r�sz�r�l Br�sszel jav�ra.

 

Az eur�pai f�der�ci�t nemcsak eml�tette egy f�lmondatban, hanem k�v�natos c�lk�nt t�zte ki a kontinens el�. Ezzel �sszhangban saj�t ciklusa v�g�re (2014-re) egy �j alapszerz�d�s terv�t is be�g�rte. Az �j alapszerz�d�s �jraosztan� a szerepeket Eur�p�ban, �s nyilv�nval�an a k�z�s int�zm�nyeket er�s�ten� a tag�llamok korm�nyaihoz k�pest. Cser�be Barroso egy versenyk�pes, gazdas�gilag �s katonailag is er�s Eur�pa k�p�t �g�rte.

 

„Ne f�lj�nk a szavakt�l: a nemzet�llamok f�der�ci�ja fel� kell mozdulnunk. Erre van sz�ks�g�nk. Ez a politikai j�v�nk. Ez kell hogy vezesse a munk�nkat a k�vetkez� �vekben. Ma a nemezt�llamok f�der�ci�j��rt sz�lok” – mondta szerd�n Barroso.

 

Eur�pai Egyes�lt �llamok

 

A ny�ron rettenetes v�zi�k sora ijesztgette Eur�p�t. Az �szre teljes sz�tes�st j�soltak k�zgazd�szok �s politikusok is Eur�p�nak. M�lt cs�t�rt�k �ta viszont t�bb bejelent�s is igyekszik jav�tani az eur� meg�t�l�s�t. M�lt cs�t�rt�k�n jelentette be az Eur�pai K�zponti Bank (EKB), hogy k�sz korl�tlanul �llampap�rokat venni bajba jutott �llamokt�l – persze nagyon szigor� felt�telekkel. Az ehhez sz�ks�ges p�nzt az ESM nev� alapb�l vehetn� az EKB, aminek fel�ll�t�s�t j�liusra tervezt�k, de nem j�tt �ssze. A n�met alkotm�nyb�r�s�gra kellett v�rni, amely szerd�n j�v�hagyta a n�met r�szv�telt az �lland� ment�alapban. Harmadik fordulatk�nt Barroso szerd�n l�nyeg�ben meghirdette az Eur�pai Egyes�lt �llamok terv�t.

 

A Barroso �ltal most felv�zolt �j alapszerz�d�s �tlet�t el�sz�r m�g augusztusban n�met politikusok kezdt�k el�vezetni, jelezve, hogy ezzel lehetne a legk�nnyebben feloldani a mostani patthelyzetet. Mivel a n�metek p�nze n�lk�l biztosan nem lehet a mostani ad�ss�gcsapd�b�l kiszabad�tani az eur�z�n�t, �gy ez a k�r�lm�ny jelzi, hogy Barroso besz�de nem csak egy �lmodoz� �s amb�ci�zus politikus �tletel�se volt.

 

K�z�s ad�rendszer

 

A Barroso-terv szerint 2014-ben kezd�dne az �j alapszerz�d�s t�rgyal�sa, de m�r addig is l�p�seket kellene tenni az er�sebb k�z�s fel�gyelet fel�. Munkajogban, ad�z�sban is egys�ges�t�sre h�vott fel. �j int�zm�nyek fel�ll�t�s�t viszont nem er�ltetn�. Az ad�politik�k �sszehangol�s�t t�bb korm�ny is nagyon ellenzi, ezek k�z�tt van Magyarorsz�g is. Ugyanakkor Barroso tett n�h�ny gesztust a baloldalnak is, hitet tett az eur�pai j�l�ti modell, az er�s szoci�lpolitika mellett, elmondta, hogy ez a rendszer nem omlott �ssze. Ezt persze t�bben is vitatj�k, e tekintetben besz�lt p�ld�ul Orb�n Viktor magyar minisztereln�k t�bbsz�r is a nyugat hanyatl�s�r�l.

 

Eur�pai v�laszt�sok �lma

 

Az egyik leger�sebb �rv a nagy eur�pai f�der�ci�s tervekkel szemben, hogy a br�sszeli k�zpont hatalma kev�sb� demokratikus, mint az otthon v�lasztott parlamentek�. Barroso a megold�st az Eur�pai Parlament er�s�t�s�ben l�tja.

 

Azt javasolta, hogy a 2014-es EP-v�laszt�sokon m�r eur�pai p�rtok induljanak, mert most �gyis csak az otthoni �gyekr�l van sz� a kamp�nyokban. Ez azt jelenten� p�ld�ul, hogy Magyarorsz�gon a Fidesz helyett az Eur�pai N�pp�rt, az MSZP helyezett az Eur�pai Szocialist�k P�rtja �ll�tana p�ld�ul list�t.

 

Barroso azt is javasolta, hogy az eur�pai p�rtok �ll�tsanak bizotts�gi eln�kjel�lteket is. A bizotts�gi eln�k�t a tag�llamok vezet�i, vagyis a tan�cs nevezi ki, de az EP-nek v�t�joga van. Ha a bizotts�gi eln�k megv�laszt�s�ba az EP jobban belesz�lhatna, az tov�bb gyeng�thetn� a korm�nyok erej�t.

 

(Index nyom�n)