„A holokauszt a nyugati civiliz�ci� legnagyobb kudarca. Term�szetes k�vetkezm�nye volt a rasszizmus �s az antiszemitizmus �vsz�zadainak. A Holokauszt tagad�sa egy�ttal tagad�sa annak, hogy a rasszizmus k�pes al��sni civiliz�ci�nk alapjait �s a demokr�ci�t. Az �j vil�grend l�trehoz�sa att�l f�gg, k�pesek vagyunk-e levonni a Holokauszt tanuls�gait” – �rta Ian J. Kagedan, egy�rtelm�v� t�ve azt a t�nyt, hogy az �j (cionista) vil�grend a holokauszt-vall�sra �p�l.

 

A t�rt�nelemben minden kisebb-nagyobb �llam, minden birodalom uralkod� elitje megteremtette a maga mitol�gi�j�t, melynek c�lja az oligarchia hatalm�nak igazol�sa volt. A r�mai arisztokr�cia p�ld�ul R�ma alap�t�s�nak mond�j�val igyekezett vil�guralmi t�rekv�seit megindokolni. De m�g j�l eml�kezhet�nk arra is, hogy egy val�s�gos mondak�r �p�lt a „Nagy Okt�beri Szocialista Forradalom”, a bolsevikok, Vlagyimir Iljics Lenin �s elvt�rsai, valamint a „Nagy Honv�d� H�bor�” k�r�. Ha a v�r�s birodalom alattval�i k�z�l b�rki is k�telkedni mer�szelt a kommunista mitol�gia alapvet� �ll�t�sainak hiteless�g�ben, alaposan megn�zhette mag�t.

 

A f�lrevezet�en „�j vil�grendnek”, „globaliz�ci�nak” nevezett cionista birodalom uralkod� r�tege is megteremtette a maga m�tosz�t: a holokausztot. (Melyet ugyan�gy k�telez� nagy kezd�bet�vel �rni, mint ahogyan nagy kezd�bet�vel kellett �rni annak idej�n a kommunista �nnepek elnevez�seit.) A holokauszt-m�tosz – f�ggetlen�l att�l, mennyi val�s�gtartalma van (mert valamennyi val�s�gtartalma minden mitol�gi�nak van – h�rom j�l k�r�l�rhat� c�lt szolg�l:

 

1. A holokauszt r�v�n lehet igazolni a zsid� �llam megteremt�s�t, a palesztinok el�z�s�t a sz�l�f�ldj�kr�l, a K�zel-Kelet feletti izraeli hegem�nia kiterjeszt�s�t szolg�l� �jabb �s �jabb h�bor�kat, valamint az izraeli hadsereg emberis�gellenes b�ntetteit.

 

2. A holokauszt a nyugati vil�got uralma alatt tart� zsid�s�g b�r�lhatatlans�g�nak legf�bb biztos�t�ka, hiszen b�rki, aki a legcsek�lyebb m�rt�kben is k�telkedni mer�szel a holomitol�gia alapelemeiben, azonnal antiszemit�nak, rasszist�nak, s�t t�meggyilkoss�gra k�sz�l�d� b�n�z�nek nyilv�n�ttatik, akit ki kell rekeszteni a cionista ellen�rz�s alatt �ll� t�rsadalmakb�l. A holokauszt teh�t a zsid� oligarchia hatalm�nak az al�t�maszt�s�ra szolg�l� m�tosz.

 

3. V�gezet�l pedig a holokausztra hivatkozva egy �ri�si ipar�g is kifejl�d�tt, mely a „k�rp�tl�s” nev�ben �s a nem zsid�k lelk�ben k�ptelen m�rt�kben f�ler�s�tett „b�ntudatra” �p�tve hatalmas �sszegeket zsarol ki a nyugati vil�g nem zsid� alattval�it�l. A holokauszt-ipar l�tez�se �s m�k�d�se egy p�ld�tlan m�ret� csal�ssorozat k�vetkezm�nye �s az �l�sk�d�s iskolap�ld�ja.

 

1945 el�tt keletkezett �js�gcikkek, melyeken m�r a hatmilli�s �ldozati sz�m szerepel

 

Az egyik legnagyobb tekint�ly� revizionista t�rt�n�sz, Robert Faurisson 2006 december�ben, a teher�ni holokauszt-konferenci�n az al�bbiakban foglalta �ssze a holokauszt-mitol�gia c�ljait: „Arra szolg�lt, hogy Palesztina f�ldj�n igazolja egy h�bor�s gyarmat l�trehoz�s�t, amely a „Zsid� �llam” nevet vette fel �s egy „zsid� hadsereggel” l�tta el mag�t. A nyugati vil�gra egy zsid� vagy cionista zsarnoks�g ig�j�t k�nyszer�ti, amely az �rtelmis�gi, egyetemi �s m�diavil�g minden ter�let�n �rezhet�. Eg�szen a lelk�ig megm�rgezett egy nagy orsz�got, N�metorsz�got. Lehet�v� tette, hogy ez ut�bbit�l, valamint sok m�s nyugati orsz�gt�l hatalmas �sszegeket zsaroljanak ki m�rk�ban, doll�rban �s eur�ban… Lehet�v� teszi csaknem az eg�sz vil�g megv�dol�s�t, �s hogy mindenhol „megb�n�st” �s „k�rp�tl�st” k�veteljenek ak�r a „Jahve v�lasztott” n�pe ellen ir�nyul� �ll�t�lagos cselekedetek, ak�r a b�ntettben tan�s�tott �ll�t�lagos cinkoss�g, ak�r a m�sodik vil�gh�bor� sor�n a zsid�k sorsa ir�nt mutatott �ll�t�lagos k�z�ny miatt. Sz�ml�j�ra �rand� koncepci�s perek sorozata, kezdve a gyal�zatos n�rnbergi perrel. Lehet�v� tette legy�z�tt katon�k ezreinek felakaszt�s�t, egy kegyetlen tisztogat�st, �seik f�ldj�r�l el�z�tt civilek milli�inak deport�l�s�t, elmondhatatlan fosztogat�sokat, botr�nyos jogi elj�r�sok t�zezreit, bele�rtve azokat, amelyeket manaps�g folytatnak nyolcvan vagy kilencven �ves aggasty�nok ellen, akik ellen hamis tan�vallom�sokat tettek „csod�latos m�don” megmenek�lt zsid�k. E borzalmaknak, ennek a m�rt�ktelen gy�l�letnek �s hazugs�gnak, ennek a „h�brisznek”, amelyet a sors egyszer m�g mindenk�ppen megb�ntet, r�viden, mindezeknek a t�lz�soknak v�get kell �rni�k. Egyetlen n�p sem volt t�relmesebb ezzel a zsid� vagy cionista „h�brisszel”, mint az arab n�p; m�rpedig ez a n�p eljutott a t�relme v�g�re. Meg fog szabadulni az izraeli ig�t�l, �s meg fogja �rtetni a Nyugattal, hogy elj�tt az ideje egy val�di b�ke megkeres�s�nek, ahelyett, hogy fegyveresen t�mogatnak egy mesters�ges �llamot, amely csak er�vel k�pes fenntartani �nmag�t. Nyugaton is �s az Egyes�lt �llamokban is felny�lik egyesek szeme, �s az emberek r�d�bbennek arra, hogy mit is kock�ztat a nemzetk�zi k�z�ss�g, ha ilyen hossz� id�n �t al�veti mag�t a „holokauszt” hamis vall�s�nak, amely Izrael �llam els�sz�m� fegyvere, pallosa �s v�d�pajzsa.”

 

Lehets�ges-e vajon racion�lis �rvekkel, tudom�nyos elemz�sekkel �sszed�nteni a holokauszt-m�tosz �p�tm�ny�t? A k�rd�s m�sk�ppen megfogalmazva �gy hangzik: am�g a cionista oligarchia szigor� ellen�rz�st gyakorol az �let minden ter�let�n, lehets�ges-e a nagy t�megek sz�m�ra is elmondani az igazs�got a holokausztr�l? Nos, att�l tartok, nem lehets�ges. A t�rt�nelmi tapasztalatok ugyanis egy�rtelm�en arra utalnak, hogy a legitim�ci�s c�lokat szolg�l� m�toszok akkor foszlanak csak semmiv�, amikor a hatalmat bitorl� oligarchi�kat els�pri a t�rt�nelem forg�szele.

 

Perge Ott� - Kuruc.info