Vajon az előkerült régészeti leletek alátámasztják a fenti állítást, a Szeged környéki központ létezését? Lehet, hogy a helyszínt sohasem tudjuk pontosan beazonosítani, de a régi történeti híradások és vele kapcsolatban álló különleges kincsek sokat elárulhatnak a hunok egykori központjáról.

Nyári palota nyomában

A német kutatók elkövették azt a hibát, hogy az Alföldön épült fapalotát, Attila nyári főhadiszállását összekeverték Ecilburggal, Budavárral, Attila fővárosával és téli szállásával. Előbbi, vagyis a nyári palota délen, az Alföldön, a téli szállásközpont viszont északon, a Pilisben épült. A sztyeppei analógiák alapján biztosra vehető, hogy a lovas népek, szkíták, hunok és utódnépeik a nyarakat a termékeny folyóvölgyek mellett töltötték, ahol kényelmes sátrakban laktak és rendszerint nagy mulatságokat rendeztek, a vitézek harci játékokon mutatták be erejüket és ügyességüket Attila királynak. A nyári szállás kiválasztását nem a véletlenre bízták, hanem gondosan megvizsgálták az adott helyet. Először a táltosok szemelték ki azt a helyszínt, ahol nem tanyáztak gonosz erők, ezen kívül fontos volt a biztonság is, hiszen az uralkodót és kíséretét elsőrangú védelem illette meg. Nem véletlenül esett a választás a folyóközökre, vagy a vizenyős, lápos területekre, melyet az ellenségnek nehéz volt megközelíteni. Az sem volt véletlen, hogy Attila, majd később utódja, Árpád az ország szívében, a szövetségesek gyűrűjében telepedett meg pont azért, hogy lehetetlen legyen megtámadni a király udvarát.

Történeti híradások

Priszkosz rhétor kelet-római követ 5. század közepi jelentése viszonylag pontosan leírja, hogy hol volt a nagy király egykori fapalotája. A szövegből megtudjuk, hogy a Konstantinápolyból elinduló követ a mai Bulgárián és Szerbián át érte el a hunok főhadiszállását. A Dunán való átkelés után a kis csapat még jó néhány folyón átkelt, mire megérkezett a nagykirály udvarába. A palota közvetlenül egy folyó mellett volt, ahol egy szkíta falu is állt. Attila rezidenciája mellett Onegesziusz fürdőt épített, azzal akart keveskedni urának. Priszkosz csodálkozva írta le, hogyan került oda az alapanyag, hiszen a közelben sem kő, sem fa sem állt rendelkezésre, azokat máshonnan kellett odaszállítani.

Szeged fontossága

A késő antik híradást 1882-ben Salamon Ferenc történész-akadémikus alaposan elemezte és kiderítette, hogy a leírás Szeged környékére illik, amely kiváló közlekedési központ volt már az ókor óta. Attila előtt oda építették fővárosukat a szarmata jazigok, hogy a Maroson szállítandó sóutat ellenőrzésük alatt tartsák. A dél-alföldi térség, Szeged környéke kiváló közlekedési csomópontnak számított a legkorábbi időtől kezdve. A Maros és a Tisza összefolyásánál találkoztak az északi és a keleti termékek, valószínűleg vagy Erdélyből, vagy a Kárpátokból úsztatták le Attila palotájához szükséges fákat, esetleg tutajokon érkeztek a szükséges kövek. A régészek az elmúlt negyven évben sűrű szarmata és hun kori településekre bukkantak Szeged ötven kilométeres körzetében, ami azt bizonyítja, hogy a környék központi hely volt Attila népei számára. Azokat lakói nem hagyták el, hanem 453 után is lakták őket, de sajnálatosan a továbbra is működő falvakat, mezővárosokat a régészek gepidának azonosították, holott kézenfekvő, hogy a hunok nem tűntek el hirtelen a környékről.

Szenzációs aranykincsek

Szeged környéke mellett a 18. század végétől három, világviszonylatban is jelentős aranykincs látott napvilágot. Az egyik, a nagyszentmiklósi kincs Szeged közelségében, délkeleti irányban található. Megtalálása után a szakemberek sokáig Attila-kincsnek nevezték, csak később - Hunfalvy hun ellenes elméletei után - kezdték el az avarok leletének nevezni. A másik szenzációs kincset Móra Ferenc fedezte fel 1926-ban a Szeged melletti Nagyszéksóson. A harmadik lelőhely Hódmezővásárhely, mely Szegedtől csupán 26 kilométerre fekszik, ott II. Theodosziusz (408-450) kelet-római uralkodó korából származó aranyérméket találtak, azok minden bizonnyal Attila udvarába érkezett adó egy része lehetett. Nagyon gyanús, hogy mindhárom értékes kincslelet egymáshoz közel esik, nem elképzelhetetlen, hogy egykoron a nagy hun király központját ékesítették.

Görög feliratok rejtélye

A két különleges aranykincs lelet nagyon jellemző a szkíta-hun műveltségre. A nagyszentmiklósi kincs az ősi sztyeppei mitológiát jeleníti meg, mely a magyar hitvilágban és mesevilágban is továbbélt. További egyezés, hogy mind a nagyszéksósi, mind a nagyszentmiklósi kincsen görög betűs feliratok sorakoznak. Nem tekinthetünk el attól, hogy a két kincset korabelinek véljük, főleg, ha tudjuk, hogy kik és mikor használták a görög írást. Nem Bizáncban kell a megoldást keresni, hanem Közép-Ázsiában, az egykori görög-baktriai királyságban, melyet előbb a kusánok, majd a hunok foglaltak el, de megtartották a térségben már régóta használt írásrendszert. A görög írás folyamatosan elhalt és a késői, 6-7. századi Kárpát-medencében talált avar tárgyakon már nem görög, hanem szogd és rovásfeliratok sorakoznak egymás mellett, ami arra enged következtetni, hogy akkorra már a görög írás használata elfelejtődött.

Hőforrások nyomában

Még egy adat visz közelebb minket a megoldához, erre régi történetíróink azért nem gondoltak, mert a 19. század végén még nem folytak geológiai kutatások a dél-alföldi térségben. Szeged és a tőle keletre lévő övezet, egészen Gyuláig nagyon gazdag termálvízben. Priszkosz rhétor tehát igazat írt le azzal, hogy Attila egyik nemese fürdőt épített a fapalota mellé.

Van még egy közvetett bizonyítékunk arra, hogy Attila ott tartotta udvarát, ez pedig Anonymus híradása, aki megemlíti, hogy Árpád fejedelem, Isten ostorának utódja, Szeren országgyűlést tartott és a vérszerződési pontoknak megfelelően ott adományozott birtokokat azoknak, akik vele együtt harcoltak az ősi föld visszavételéért. A gesztából tudjuk, hogy Árpád vezér tisztában volt azzal, hogy hol élt a nagy előd, hol lehettek a központjai, ezért nem lehet véletlen, hogy éppen Szeren, közel az egykori fapalotához tartotta meg az országgyűlést. Ópusztaszer ugyanis alig húsz kilométerre van Szegedtől.

OB

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.