Pörzse Sándor: Radikális Ferenc

Talán emlékeznek rá. Annak idején a Kibeszélő című műsorban már az első telefonálásakor éreztem, hogy szinte minden politikai kérdésben „egy húron pendülünk”. (…) Múlt héten volt a temetése. Hirtelen ment el, minden előzmény nélkül. Nem tudtam elmenni a temetésére, mert szinte ugyanabban az időben felszólaltam a parlamentben. Gyújtottam egy gyertyát, és magamban megfogalmaztam pár gondolatot, amivel elbúcsúztattam őt.

Vona Gábor: Most akkor ki a rasszista?

A Jobbikot az elmúlt hetekben egyre több támadás érte, amely a párt állítólagos antiszemitizmusát tette a célkeresztjébe. (…) Köves Slomóval pedig egyetértek. Tartsunk erről a kérdésről végre tényleg nemzeti konzultációt! Valódit. Ne mellébeszélőset, ne hazudozósat, ne kettős mércéset, mert azzal tele a padlás, hanem valódit. (…) Ezért arra kérem Köves Slomót, hogy álljon ki velem egy nyílt vitára élő tévéadásban, és tegyük tisztába a dolgokat. (…) Mert abban mindketten egyetértünk, hogy Magyarországon van rasszizmus. A valódi kérdés: ki ellen?

Ki provokál kit?

Nemzetközi és magyarországi zsidók össztüzébe került hazánk, mert magyar emberek, önkormányzatok emléket állítottak a Trianonnal kivéreztetett országot felvirágoztató Horthy Miklósnak és korának. A méltó emlékezésre válaszul a hazai és a nemzetközi zsidó körök egymást túlharsogva kiáltanak erősödő antiszemitizmust Magyarországra, miközben kiderült, becslések szerint évente 2-300 millió dollárnyi tőke vándorol hazánkban izraeli közvetítéssel. Tényleg van antiszemitizmus, vagy csak bizonyos érdekkörök szeretnék legalább ennek a látszatát kelteni, illetve kiprovokálni a zsidóellenességet? A Bar!kád hetilap összefoglalója.

Idióta suttyók, lószagú rokonság és a tolerancia – interjú L. Simon László kulturális államtitkárral

Toleránsnak tartja magát, mégsem kezdeményezné, hogy állítsanak szobrot Prohászka Ottokár püspöknek. Jó ötletnek tartja, hogy a fővárosban a Kossuth tér alatt, a szellőzőjáratban legyen ’56-os kiállítás. Hitvitának, lényegtelennek tekinti a magyarság származásával kapcsolatos finnugor–hun „eredetháborút” – az új kulturális államtitkárral, a Fidesz országgyűlési képviselőjével beszélgettünk.

A behódolás költségvetése – Nyikos László a 2013-as büdzséről

Az lenne a tisztességes, ha a miniszterelnök férfiasan megmondaná: „Emberek, az az igazság, hogy a gazdasági szabadságharc elbukott. Letettük a fegyvert, ezek erősebbek, nekik van pénzük, nekünk nincs, rájuk vagyunk szorulva, és azt kérték, hogy már most tegyük le az asztalra a jövő évi költségvetést.” A 2013-as büdzsé nem Magyarországnak, nem a magyar embereknek, nem a magyar adófizetőknek, nem a magyar képviselőknek, hanem a nemzetközi pénzvilágnak szól. Már most be kellett mutatnunk nekik, hogy tessék, ezt csináljuk, itt vannak benne a megszorítások – nyilatkozta a Bar!kádnak az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottságának jobbikos elnöke.

Jobb kéz kiír, bal kéz megnyer

Ha kell, érvénytelenné nyilvánított közbeszerzések és jogszabályba ütköző kiírások sorozatával hozzák helyzetbe a Fidesz gazdasági holdudvarának első számú vállalatát, a Simicska Lajos tulajdonában álló Közgép Zrt.-t. Így a csongrádi partfal rekonstrukciójára az utóbbi három évben a negyedik közbeszerzési pályázatot írták ki a közgépes konzorcium győzelme érdekében.

Modern Canossa-jár(at)ás a zsidók kegyeiért?

Nagy Györgyöt elítélték a nemzetiszocialista bűnök tagadása miatt, Biszku Béla tagadta a kommunista bűnöket, ám nemhogy nem ítélték el, de még mindig dúskál luxusnyugdíja biztosította életben. Ismét egy példa, amikor az állam áldozatot mutat be a zsidóknak. Nagy Györgynek vezekelnie kell, és bűnbánóan el kell látogatnia a holokauszt-emlékhelyekre. Ezzel szemben Biszku Bélának nem kell megbánnia bűneit.

Nem kérnek a cigányokból Nagykanizsán

Több mint 2 milliárd forintból kell létrehozni javító-nevelő intézetet a Dunántúlon. Nagykanizsa fideszes polgármestere, Cseresnyés Péter szeretné elnyerni a beruházást, a helyiek azonban hevesen tiltakoznak, mert félnek az intézet leendő lakóitól. Lapunk részletesen utánajárt, miről van szó a Zala megyei városban.

Leleményesség és kiskapuk a sarcok ellen

Hónapok óta tart a huzavona a dugódíj és a hídpénz esetleges bevezetéséről, mellyel kapcsolatban az autósoknak már sokszor az az érzése, hogy a városvezetés sem tudja, valójában mit is akar. Egy biztos azonban: a főváros, illetve a BKV pénzhiányát ismét a lakosság zsebéből akarják enyhíteni. A behajtási díjak által pedig a hamisítók sem fognak rosszul járni, hiszen a „magyar leleményesség” számtalan kiskapu feltárására képes.

Újratárgyalják az IMF–EU-hitelt – Pürroszi győzelmet arattak az uniópártiak Görögországban

Egy éven belül a harmadik parlamenti választásokat tartották a hellén államban, de a helyzet alig világosabb, mint volt urnazárás előtt. A válságot megszorításokkal kezelni szándékozó erők ugyan többségbe kerülhetnek a görög törvényhozásban, azonban a görög hitelcsomag feltételeit nem fogják tudni teljesíteni.

Hidegháború az Északi-sarkon?

Világunk energiaigénye egyre nagyobb, viszont köztudott, hogy a felhasználható energiatartalékok végesek. Ezért az országok egyre több pénzt ölnek abba, hogy felleljék a még kiaknázható energiahordózókat. Éppen ebben a versengésben merült fel lehetőségként az Északi-sark, mely alatt még rengeteg kinyerhető energiahordozót sejtenek a szakértők.

Életük meccse

Fabrice Muambának, az angliai Bolton zaire-i származású labdarúgójának csaknem a halála kellett ahhoz, hogy egy-egy élsportoló lappangó betegségével ismét foglalkozzon a világsajtó.

Össze kell gyűjteni a kalászokat – bemutatkozik Ulman István, a várhosszúréti pásztortalálkozó szervezője

Ne feledjük, ha csak egy kalászt lel az ember, abban harminchat-negyvenkét búzamag van, és ha ezt elültetjük és türelmesek vagyunk, akkor kis idő után egy egész holdat be lehet vetni belőle. Tehát semmi sem veszett el, ami még él, és ami még életre fakadhat. Mi a rendezvényeinkkel próbáljuk összegyűjteni, majd elvetni a kalászszemeket – mondta el lapunknak a felvidéki fafaragó népművész, Várhosszúrét kulturális életének szervezője és nemzeti tudatának ébren tartója.

A lovagkirály – I. (Szent) László (1040 k.-1095)

Árpád-házi uralkodóink egyik legismertebb és legkedveltebb alakja napjainkban is I. László. Még századokkal halála után is a magyar királyok példaképének számított, nem véletlen, hogy az I. (Nagy) Lajos által veretett pénzérme hátoldalára is az ő arcképét helyezték. Emlékét legendák és mondák révén a magyar lakosság is megőrizte, így érthető, miért tisztelik a székelyek saját védőszentjükként az egykori magyar uralkodót, és hogy miért az ő nevét kiáltották a törökök ellen küzdő magyar katonák minden ütközet előtt.

Keresztül a selmeci hegyeken

Átkelni gyalog a Selmeci-hegységen elsőre bizony elég riasztónak tűnik a távolság miatt. Csak hosszas győzködés után sikerül meggyőzni a többieket, hogy annyi látnivaló van útközben, hogy észre sem fogják venni azt a 40 kilométert, míg két nap alatt Garamszentkereszttől átsétálunk Korponára. (…) A Selmeci-hegység természeti csodáinak és magyar emlékeinek felfedezése sokkal több napot is megér. – Kenyeres Oszkár útibeszámolója.

Veszélyes állattartók

Dunai piranha, Pest megyei patakban hűsölő aligátorteknős. Hogy kerülnek ellenőrizetlen környezetbe ezek az állatok? Terhel-e felelősség valakit azért, ha egzotikus kedvence közveszélyt okoz? A Bar!kád a veszélyes állat tartására vonatkozó szabályok és azok betartatása után nyomozott, a valóság döbbenetes.

A Bar!kádot már digitálisan is megvásárolhatja, illetve előfizetheti a http://www.dimag.hu/magazin/Barikad weboldalon.

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.