– A változások összességében a munkaadóknak kedveznek – vélekedett a módosításokról Máriás Attila, a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója. – Egyrészt olyan szabályok születtek, amelyek szűkítik a dolgozók eddigi lehetőségeit, másrészt az eddigi előírásokon úgy próbál lazítani a törvényalkotó, hogy nagyobb mozgásteret ad a felek közötti megállapodásra. A felvételkor azonban mindig a munkaadó van előnyben, így szigorúbb feltételeket szabhat a dolgozni szándékozó jelentkezőknek.

 

Utóbbi esetre példa, hogy összességében több pótlékot kaphatnak a több műszakban dolgozók. Csakhogy a felvételkor a pótlékokat a munkaadó előre beleépítheti az alapbérbe egy kialkudott összeg formájában. Ezt követően egy fillér pluszt sem kap a munkavállaló.

 

A kormány állítása szerint a munka törvénykönyvét a módosításokkal rugalmasabbá tette, így segítve elő a munkahelyteremtést. Máriás Attila szerint azonban nem ezek a változtatások lehetnek azok, amelyek Magyarországra vonzanának külföldi cégeket. A vállalkozások azért érdeklődnek hazánk iránt, mert itt a környékbeli országok átlagos színvonalához képest képzettebb és szorgalmasabb a munkaerő. Így elsősorban jobb országimázsra lenne szükség.

 

Kártérítés

 

Most: Ha a dolgozó gondatlanságból kárt okoz, úgy félhavi átlagkeresetéig meg kell térítenie a kárt. Ez külön megegyezéssel legfeljebb másfél hónapra emelhető.

 

Július 1-jétől: A kártérítés mértéke 4 havi távolléti díjra (átlagfizetés körüli összeg) nő. Súlyos gondatlanság esetén viszont a teljes kár megtérítése követelhető.

 

Végkielégítés

 

Most: Ha a munkavállalót rendes felmondással küldik el, végkielégítés jár. Az összeg a ledolgozott évek és a fizetés arányában alakul, ez a szabály változatlan marad.

 

Július 1-jétől: A munkáltató nem fizet, ha a dolgozó magatartása indokolta az elbocsátást, vagy valamilyen nem egészségügyi képesség hiánya az indok. Ilyen például a nyelvtudás.

 

Várandós kismama

 

Most: Jelenleg a gyermek hároméves koráig a szülés szabadságról visszatérő anyukát nem lehet beosztásából elküldeni.

Július 1-jétől: Megszűnik a gyermek hároméves koráig tartó védettség. Ez csak addig érvényes az anyukára, ameddig gyesen van. Ha ha három év előtt visszatér, bármikor el lehet bocsátani.

 

Túlóra

 

Most: Évi maximum 200 órát követelhetett a munkaadó, aki tavaly augusztus óta eldönthette: pénzzel vagy pihenőnappal kompenzálja a dolgozót.

 

Július 1-jétől: Évi 250 órát kérhet a munkaadó, de a felek megállapodása dönti el, a ledolgozott órákért a hét közbeni 50, pihenőnapokon 100 százalékos túlórapénzt kéri-e.

 

Szabadság

 

Most: Az életkortól függ az alapszabadság, a gyermekek számától függően jár pótszabadság.

 

2013. január 1-jétől: 20 nap az alapszabadság, és az életkor alapján jár a pótszabadság is. A kollektív szerződésben viszont a munkaadó csökkentheti az utóbbit.

 

Kaució

 

Most: Nem szükséges semmiféle munkakörben pénzügyi biztosítékot adni, vagyis a munkába álláshoz nem lehet külön pénzt letétbe helyezni.

 

Július 1-jétől: Aki pénzzel dolgozik vagy értéket kezel, egyhavi fizetését köteles kaucióként a munkaadó letéti számlájára befizetnie, ha a munkaadó azt kéri.

 

Műszakpótlék

 

Most: A délutáni (14–22 óra) és éjszakai (22–06 óra) műszak után 15-20, illetve 30–40 százalék műszakpótlék jár jelenleg.

 

Július 1-jétől: A műszakpótlék egységesen 30 százalék lesz. Viszont pótlék csak este 18 és reggel 6 óra között jár. Így a pótlékra jogosító időszak összességében 4 órával rövidül.

 

(Blikk nyomán)