"Tudom, hogy egyeseknek a cigánybűnözés kifejezéssel van problémájuk. Pedig számtalanszor elmondtuk, hogy ezt nem mi találtuk ki, hanem egy kriminológiai fogalom, amit sokáig (Kuncze Gáborig) tanítottak az egyetemeken, főiskolákon. De ennél is fontosabb, hogy nem kollektív ítélet, nem azt jelenti, hogy minden cigány bűnöző, hanem egy bűnözési stílust ölel fel, amely szerint vannak a cigány elkövetőkre speciálisan jellemző bűnelkövetési formák és jelenségek, amelyeket ezáltal speciálisan kell kezelnie a rendvédelemnek. Gondoljunk a késelésre, a fa- vagy fémtolvajlásra, családok tömegverekedésére és néhány olyan cselekedetre, amelyek hallatán szinte biztosan mondhatjuk, hogy az elkövető cigány származású. Lehet, persze azt mondani, hogy ez nem 100%, de ez csupán álságos képmutatás lenne, mert ha nem is 100%, de 90% biztosan. Nézzünk már be a börtönökbe! Utána meg beszéljünk erről végre őszintén!

Az egész világ hangos volt az elmúlt években elkövetett sorozatgyilkosságtól, amelynek cigány áldozatai voltak, sőt, abból film is készült, amely persze nyeri a díjakat. Természetesen erről ugyanaz a véleményem, mint minden ép elméjű embernek: barbárság volt. De azért elég furcsa, hogy az elkövetőknek mind a mai napig nem tisztázott titkosszolgálati kapcsolatai voltak. Az pedig még furcsább, hogy a gyilkosok miért pont egyszerű, több esetben tisztességes cigányokat, mi több, nőket és gyerekeket választottak áldozatul. Tudjuk, hogy előre kitervelt módon hajtották végre akcióikat. Ha már etnikai gyilkosságsorozatba kezdtek, miért nem maffiavezérekre, gyilkosokra, bűnözőkre vadásztak? Mintha az lett volna a céljuk - vagy éppen a megbízóiknak -, hogy ébresszenek szánalmat, együttérzést, szimpátiát a cigányság irányába. Mintha az egész akció célja az lett volna, hogy az elviselhetetlenné vált cigánybűnözésről elterelje a figyelmet, és a hazai cigányságot úgy állítsa be, mint amelyiknek rettegnie kell Magyarországon.

Pedig rettegnie a többségi társadalomnak kell igazán. A mi névtelen áldozatainkról, akiket cigány származású elkövetők gyilkoltak meg az elmúlt években, alig van híradás, róluk nem készül film, habár több százas, ha nem éppen ezres már a nagyságrend. A sajtó felkapja a fejét, ha "médiaképes" az áldozat, egy híres sportoló, egy tanár, egy fiatal pszichológusnő, de az elkövető származása ilyenkor is tabu marad. De mennyi eset kerül a süllyesztőbe? És nem csak a gyilkosságok, hanem a megerőszakolások, a brutális támadások, az iskolákban zajló fizikai és lelki terror, az utcai tolvajlások, az idősek elleni erőszakos rablások, amelyek sokszor gyilkosságként végződnek.

Nemsokára Devecseren lesz egy tüntetés, mivel ott is komoly a konfliktus. De Tarnabod, Tiszabő, Fegyvernek, Kerecsend, Kőszeg (!) és körülbelül ezer olyan település van ma Magyarországon, ahol a magyar-cigány együttélés elviselhetetlen szintre jutott. Gyöngyösön a szülővárosomban nemrég egy 80 év körüli idős bácsihoz tört be a Duránda közelében négy fiatal cigány. Szegénynek semmije nem volt, a cigány elkövetők a minimális zsákmány birtokában halálos döféssel nyakon szúrták, majd felgyújtották a házát. A bácsi már többször jelezte a fogadóóráinkon, hogy baj van, mert fenyegetik, mi igyekeztünk is eljárni a városvezetésnél, hogy legyen a Durándában egy rendőrörs, de persze ez Pintér Sándorig már nem jutott el. Kifutottunk a két hétből... A vége ez lett. Most aláírásgyűjtésbe kezdünk, és el fogjuk érni, hogy ez az állapot véget érjen. De ez csak egy város, a probléma pedig országos. Össze kell fognunk, ahol baj van, ott azért, hogy megszűnjön, ahol nincs, ott meg azért, hogy ne is legyen."

barikad.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés