– Arra kértük, vázolja, mire jutottak jó tíz év után a szakemberek? Történt-e változás a nyelvészek álláspontjában?

– 1995-ben eléggé korlátozott volt a publikációs lehetõség, Magyarországon például nagyon kevesen vettek tudomást arról, mirõl értekeztem valójában. A világhálón terjedt egy tanulmányom, amibõl következtetéseket vontak le, és amibõl tájékozódtak a véleményemrõl a finnugor nyelvészettel kapcsolatban. Magyarul A finnugor elmélet tarthatatlansága nyelvészeti szempontból címû tanulmányomban foglaltam össze meglátásaim: a finnugor nyelvészet nem használja fel a magyar nyelv alapegységeit – a gyököket, és emiatt nem hiteles. Nyelvrokonsági témában ez kissé bonyolultabb, mert én soha nem javasoltam más rokonnyelveket. Véleményem szerint elõször fel kell tárni a gyökrendszert, és ha errõl eleget tudunk, akkor leszünk képesek a magyart más ragozónyelvekkel összehasonlítani. A 19. században kidolgozott gyökrendszer-kutatást kellene folytatni, mert ezzel a kutatással korántsem vagyunk olyan szinten, hogy biztosat mondjunk a nyelvrokonságról.

– Azt is mondhatnánk, hogy a magyar nyelv egyedülálló?

– Azt mondhatjuk, hogy a magyar nyelvnek õsnyelv-tulajdonságai vannak. Tömör és egyszerû szerkezete van, az alapegységeket nem lehetett kölcsönözni más nyelvektõl, és nem is fejlõdtek ki más szerkezetekbõl. A magyar nyelv ebbõl a szempontból egy „primigena” nyelv, nem valószínû, hogy egy másikból fejlõdött ki. A finnugor nyelvészet egyik saroktétele, hogy a magyar más õsnyelvekbõl fejlõdött ki, márpedig erre semmiféle bizonyíték nincs, és nem igazolják az elméletet a magyar nyelvi szerkezetek.

– Számszerûen is meghatározható a magyar nyelv szógyök-készlete?

– A Czuczor–Fogarasi szótár szerint 2000 szógyököt tartalmaz, kb. 150 képzõ, rag, jel vagy összetevõ rag létezik. Tudjuk, hogy ez a szótár egy elsõ próbálkozás, és még léteznek nyitott kérdések, amelyek válaszra várnak a nyelvtudósoktól.

– Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület Matematika-Informatika Szakosztályának a Magyar Tudomány Napja tiszteletére szervezett konferenciáján professzor úr Bolyai János „a magyar mint tökéletes nyelv”- rõl alkotott elméletét mutatta be. Összecseng az Ön vélekedésével. Már korábban is ismerte?

– Nem. Meglepetésemre 1999-ben fedeztem fel, hogy Bolyai is ezen az úton járt. Akkor kezdtem tanulmányozni kéziratait a Teleki Tékában, és a kutató kollégákkal egyeztetve, tényleg kiderült, hogy az õ munkája ezen a területen nagyon fontos volt. Jóllehet, soha nem tette közzé, ma is kézirat formájában látható. Ezekbõl kiderül, hogy a matematikus Bolyai nagyon világosan látta a magyar nyelv szerkezetét, tudta, mit kell tenni, hogy egyetemes nyelvként lehessen használni. Bolyai János kísérlete egy tökéletes, egyetemes nyelv megalkotására a magyar segítségével, a posteriori nyelvek kategóriájába illik, és megfelel Umberto Eco (1997) kiindulási pontjainak a posteriori nyelveket illetõen. Javaslata Giuseppe Peano olasz matematikus Latino sine flexione-jával (1903) is összehasonlítható. Peano kigondolt egy leegyszerûsített latint, amit nemzetközi tudományos jelentésekben használtak volna, és ami kizárólag írott nyelv volt. Az elképzelés egy olyan szókincs volt, ami egy nagyon ismert természetes nyelv gyökein alapul, és szinte semmi nyelvtant nem tartalmaz. Ahogy a Latino sine flexione elhalt kitalálójának, Peanónak halálával, úgy Bolyai javaslata a magyarról mint tökéletes nyelvrõl, sajnos, soha nem ért távolabb a helyi könyvtárnál.

– Professzor úr mintegy feladatul szabta az erdélyi tudományos kutatók számára, hogy a mûszaki, ezen belül is az informatika nyelvében próbálják meg a szógyökökre alapuló fordítást, magyarra való átültetést használni.

– Sokféle alkalmazás lehetséges. A szógyökök fontos szerepet tölthetnek be abban, hogy szövegfelismerõ, gépies programok mûködését fejleszteni lehessen. A gyökök tisztázásával azonban könnyû lenne az idegen szavakat informatikailag kezelni. Meg lehetne nézni, hogy az idegen szavak statisztikailag milyen szerepet játszanak a mai magyar nyelvben, mennyire használjuk az alapszókészletet, és milyen mértékben az idegen szavakat. A magyar nyelv legfõbb tulajdonsága, hogy tömör és egyértelmû, és nagyon egyszerû egységekbõl tevõdik össze. Az sms-ben (Short Message Service – rövidüzenet-szolgáltatás) például 134 karaktert lehet átküldeni. Nézzük meg, ugyanazt a szöveget angolul és magyarul, a magyar tömörebb, kevesebb szóval lehet ugyanazt leírni.

– Professzor úr Utrechtben született, hogy lett a magyar nyelv kutatója?

– Szüleim ’56-os magyarok, a forradalom után emigráltak Hollandiába. A családban természetesen magyarul beszéltünk, a magyar kultúrát ápoltuk, és a ’60-as évektõl rendszeresen jártunk haza Magyarországra. Soha nem jártam magyar iskolába, mint szakképzett nyelvész foglalkoztam ezekkel a kérdésekkel. Kutatóként néha belülrõl, néha kívülrõl nézem a magyar nyelvészeti kutatásokat, és ezért olyan dolgokat veszek észre, amit nem venne észre az, aki benne él.

(Oláh-Gál Elvira, Csíki Hírlap)