Egy 1851-ben k�zz�tett hivatalos osztr�k besz�mol� szerint Habsburg-t�rv�nysz�kek 1848. november eleje �s 1850 v�ge k�z�tt 4628 magyar �gy�t t�rgyalt�k. K�zt�k volt a cs�sz�ri-kir�lyi hadsereg 24 t�bornoka, akik azonban 1849-ben m�r egy�ltal�n nem teljes�tettek szolg�latot, t�bbs�g�ket m�gis s�lyosan megb�ntett�k. Az igazi, rebellisnek tartott tisztek pere, akik 1849-ben is Kossuth mellett maradtak, szeptemberben folyt. Azzal v�dolt�k �ket, miszerint nem engedelmeskedtek a cs�sz�r-kir�ly, V. Ferdin�nd 1848. okt�ber 3-ai manifesztum�nak, amely feloszlatta a magyar orsz�ggy�l�st, �s az orsz�got katonai k�zigazgat�s al� helyezte, l�zad�nak �s �rul�nak b�lyegzett mindenkit, aki e d�tum ut�n m�g magyar oldalon maradt. A dokumentumot megk�ldt�k minden magyarorsz�gi hivatalos szem�lynek �s katonai parancsnoknak.

 

K�zjogi �rtelemben azonban paradox helyzet alakult ki. Az okt�ber 3-ai manifesztum ut�n sem szakadt meg a hivatalos kapcsolat a kir�ly �s a magyar �llami int�zm�nyek k�z�tt. �gy a kir�ly sorozatosan er�s�tette meg a de jure nem is l�tez� magyar korm�ny, illetve Orsz�gos Honv�delmi Bizottm�ny katonatiszti el�l�ptet�seit az osztr�kok ellen harcol�, de jure szint�n nem l�tez� magyar hadseregben. K�s�bb az aradi v�szt�rv�nysz�k el�tt a magyar t�bornokok mind – joggal – arra hivatkoztak, hogy mi�rt is vett�k volna komolyan az okt�ber 3-ai manifesztumot, ha „�fels�ge okt�ber 17-�n kir�lyi elhat�roz�sokat k�ld�tt meg M�sz�ros had�gyminiszternek, �s azokat ki is hirdett�k”.

 

V�g�l is �sszesen 498 volt Habsburg-tisztet �ll�tottak hadit�rv�nysz�k el� Magyarorsz�gon, k�z�l�k 231-et hal�lra �t�ltek, �s mintegy 40-et kiv�geztek. Ha a civileket is sz�mba vessz�k, �sszess�g�ben 500 katon�t �s polg�ri szem�lyt �t�ltek hal�lra, �s mintegy 120-on hajtott�k v�gre az �t�letet. A perbe fogottak k�tharmada el�z�leg a cs�sz�ri-kir�lyi gyalogs�gn�l szolg�lt, egyharmada a lovass�gn�l. Nagy t�bbs�g�k magyar volt, de akadt k�z�tt�k n�h�ny tucat magyarorsz�gi, illetve birodalmi n�met is, egy kev�s lengyel, szerb �s egy�b nemzetis�g�. A legnevezetesebb per Aradon folyt le, ahol egyszerre 14 t�bornokot �t�ltek hal�lra, pontosabban L�z�r Vilmos ezredesi rendfokozattal rendelkezett. G�sp�r Andr�s kiv�tel�vel, akinek az �t�let�t �letfogytiglani b�rt�nre v�ltoztatt�k �t, mindet kiv�gezt�k okt�ber 6-�n, Latour gr�f osztr�k had�gyminiszter b�csi forradalom idej�n t�rt�nt meggyilkol�s�nak �vfordul�j�n. A k�zismert aradi 13 mellett 1849. okt�ber 25-�n ugyancsak Aradon v�gezt�k ki a nagy nyelv�j�t� fi�t, Kazinczy Lajos ezredest is.

 

 

A kiv�gzetteknek kor�bban az osztr�k katonai hat�s�gokkal soha nem volt semmif�le fegyelmi �gy�k. Min�s�t�si lapjuk, Conduite-Liste-j�k �vr�l �vre kedvez�en �rt r�luk. Szinte mindegyik�k n�s volt �s csal�dapa. Voltak�ppen az 1849-es trag�dia bek�vetkezt�re az a magyar�zat, hogy az 1848. �vi �prilisi, az uralkod� �ltal szentes�tett t�rv�nyek nem tiszt�zt�k Ausztria �s Magyarorsz�g k�zjogi viszony�t. Teh�t a had�gy �s k�l�gy vonatkoz�s�ban nem volt politikus �s hadvez�r, aki tiszt�n �s jogilag egy�rtelm�en l�tott volna. Eset�nkben konkr�tan: minthogy volt k�l�n osztr�k �s k�l�n magyar had�gyminiszter a k�z�s monarchi�ban, a korm�nytagok �s f�tisztek sem tudt�k, vajon a magyar had�gyminiszter joghat�s�ga al� minden magyarorsz�gi katonai alakulat nemzetis�gt�l f�ggetlen�l, esetleg a magyarorsz�gi soroz�s�, ak�rmely nemzetis�g�, de a birodalomban b�rhol �llom�soz� katonai egys�gek, net�n csak a magyar nemzetis�g� katon�k tartoznak-e. Komikusnak hat, de vannak r� forr�saink, miszerint az osztr�k oldalon harcol� k�zkaton�k a cs�sz�r�rt harcoltak a l�zad� magyarok ellen, m�g magyar r�szr�l az ellens�ges osztr�kok ellen vonultak hadba a kir�ly nev�ben, nem sejtv�n, hogy a kett� egy �s ugyanazon szem�ly.

 

A k�zjogi helyzet rendezetlens�ge okozta teh�t az 1849-es bonyodalmakat �s trag�diasorozatot, persze mindez m�g �gy is elker�lhet� lett volna, ha a fiatal uralkod�, Ferenc J�zsef �l kegyelmez�si jog�val, �s az 1848-as t�rv�nyek szabta alapra helyezkedik. Az m�r csak betet�zi az 1849. �vi tragikus �llapotokat, hogy a Szent Korona-tan szerint Ferenc J�zsef ekkor m�g nem is volt t�rv�nyes magyar kir�ly, hiszen palotaforradalom �tj�n ker�lt hatalomra 1848. december 2-�n �gy, hogy a de jure nem, �m de facto nagyon is l�tez� magyar orsz�ggy�l�s v�lem�ny�t ki sem k�rt�k, s �rtelemszer�en a koron�z�s beavat�si cerem�ni�ja sem t�rt�nt meg. Erre majd csak az 1867-es kiegyez�s alkalm�val ker�lt sor. Igaz, akkor m�r a k�zjogi k�rd�st is rendezt�k a k�z�s �gyek �s miniszt�riumok fel�ll�t�s�val.

Lipusz Zsolt – Kuruc.info

 

Adal�kk�nt egy rendk�v�l �rdekes, korabeli dokumentumot t�rhatunk az �rdekl�d�k el� egy kedves olvas�nk j�volt�b�l.

Az Aradi el�t�l�sek nevet visel� �ssze�ll�t�s keletkez�si ideje sajnos ismeretlen, bek�ld�je csak annyit tud r�la, hogy a csal�di hagyom�ny szerint k�zvetlen�l az �t�letek meghozatala, illetve azok  "joger�re emelked�se" ut�n sz�lethetett, feltehet�en akkori id�kben illeg�lisnak mondott nyomd�ban. (R�kattintva nagy�that�.)