Horthy Miklós egy zsidó ember szemével |
|
|
|
Az alábbi két levél véleményünk szerint megvilágítja annak a mai napig tartó feneketlen dühnek a miértjét, melyet sokan Horthy Miklósra, Magyarország Kormányzójára vetítenek ki, a második világháború alatt, a zsidókkal szembeni viselkedése miatt. Jó lenne ha ebben az ügyben is tisztán lehetne látni!
A levelek 1993-ban íródtak, közvetlenül a Kormányzó Úr újratemetése után.
|
Éppen 90 éve vonult be Horthy Miklós Judapestre, s tetemre hívta a bűnös várost |
|
|
|
Kilencven éve, 1919. november 16-án vonult be fehér lovon Budapestre, a bűnös városba a nemzeti hadsereg élén Horthy Miklós fővezér. Ezzel igazából is kezdetét vette a múlt század egyik legnagyobb államférfijának dicsőséges pályafutása. Horthy első nagy belpolitikai sikere korábban a zsidó patkányköztársaság vörös terroristáinak közömbösítése, a magyarok megvédése volt.
|
Kik is voltak '56 hősei? |
|
|
|
1956-ról sokat hall az ember az iskolában, a médiából, de jobb körökben szóba kerül egy társaság beszélgetése során is. Az már komolyabb kérdés, hogy milyen tekintetben említik nemzetünk talán legdicsőbb forradalmát. Lehet hallani hős tizenéves srácokról, de olykor szóba kerül az is, hogy ellenforradalom tört ki annak idején. Mindenki döntse el maga, hogy mi is folyt akkoriban kis hazánkban, most én más, az eddigiekben finoman fogalmazva nem túl népszerű húrokat pendítek meg a témával kapcsolatban.
|
Lipusz Zsolt: A dicsőséges októberi nap emlékére |
|
|
|
 1956. október 23-án forradalom tört ki Budapesten, amelyet rövid időn belül követett a vidék forradalma is. Ez az esemény a magyar történelemben szinte példa nélküli társadalmi konszenzust és egységet teremtett: a szovjet birodalom magyarországi helytartói és a modern kori janicsárok kivételével a magyar társadalom minden felnőtt, politikailag érett tagja tudta, mi a tétje a küzdelemnek: az idegen szovjet hatalom Magyarországot 1945 óta megszállva tartó katonáinak kivonulása, hazánk önállóságának visszaszerzése és semlegességének deklarálása, valamint az, ami ettől elválaszthatatlan volt, tehát a Rákosi-utód Gerő Ernő démoni horror-uralmának megdöntése.
|
1944. október 15. – Az utolsó kísérlet Magyarország megmentésére (Lipusz Zsolt írása) |
|
|
|
 1944 folyamán két alapvető fontosságú hadtörténeti tény határozta meg, illetve döntötte el hazánk további sorsát, jövőjét: az egyik a szövetséges angolszász koalíció által június 6-án, a D-napon megkezdett Overlord-hadművelet, azaz a normandiai partraszállás megkezdése volt, a másik pedig a román árulás, tehát a korábban német szövetségesként harcoló Románia átállása a szovjetek oldalára 1944. augusztus 23-án.
|
Wass Albert találó szavai a háromféle magyarról |
|
|
|
 Háromféle ember van ebben az országban, háromféle magyar. Mind a három egyezik abban, hogy elégedetlen a világgal, a kormánnyal, ami ennek a világnak a nyakán ül, a rendszerrel, mindennel. Panaszkodnak, morognak, keseregnek, átkozódnak.
|
A lelkileg is összetört nemzetnek kiutat mutatott - 77 évvel ezelőtt hunyt el Klebelsberg Kunó |
|
|
|
 "Mert miből fakadt mindaz, amit tettem? Egy politika alapmeggyőződésből, abból, hogy mostani helyzetünk javulását, sorsunk jobbra fordulását csak attól várhatjuk, hogy művelődési téren fajsúlyosabbak leszünk, s hogy ezt a világ irányadó nemzetei elismerjék... Lehetséges egy másik alternatíva is, amelyre a magyar nemzet nem is mer gondolni, az, hogy kitörölnek bennünket az önálló nemzetek sorából. Ha kultúrfölényünket elveszítjük, ez be is fog következni. Ez adta meg nekem a kétségbeesés elszántságát, hogy küzdjek azért, hogy a nemzet minél szélesebb rétegeit hassa át az a végzetszerű meggyőződés, hogy lenni és művelődni, vagy nem lenni ez nálunk teljesen egyértelmű! Meggyőződéses embert el lehet pusztítani, de meggyőződésétől eltávolítani nem lehet!"
|
Az aradi Golgota - II. rész: Magyarország! Ne feledd halottaidat, mint vádlók élnek ők. |
|
|
|
 A tragikus hajnal
Éjjel két óra tájt a lelkészek visszaindultak a várba, nem tudtak aludni, nehogy elkéssenek. Sietségük másik oka az volt, hogy a tábornokok közül többen is arra kérték őket, hogy szeretteikhez juttassák el leveleiket és emléktárgyaikat. Hűvös éj volt, a hold világított a sötét úton. Összeszorult szívvel mentek át a Maros hídján, és azon gondolkodtak, hogy amikor visszafelé jönnek majd, a magyar nemzet legjobbjait már gyalázatos halállal megfosztották életüktől. A várkapuhoz érve egyikük öklével háromszor zörgetett. A csikorgó kapu kitárult, ők előmutatták engedélyeiket és nehéz szívvel elindultak az áldozatokhoz.
|
Kormorán: Kik érted haltak |
|
|
|
|
Siklósi András: A magyar tragédia |
|
|
|
Október 6-án az aradi vértanúkra emlékezünk. Meghajtjuk fejünket és zászlóinkat bátorságuk, erkölcsi nagyságuk előtt. Ünnepeljük és gyászoljuk őket, mert rendkívüli, amit végbevittek. A legdrágábbat, az életüket áldozták a nemzetért és a hazáért. Példájuk örökké világítani fog mindnyájunk előtt, amíg magyar szó hangzik a Kárpátok alatt. Mondom: dicsérjük és siratjuk őket, s az ő drámájuk kapcsán szeretném fölidézni és megfogalmazni – a kezdetektől egészen napjainkig –, miben is áll a magyar tragédia? Bele kell-e törődnünk, mint valami elkerülhetetlen fátumba, avagy létezik kiút és fölemelkedés?
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…