Beszélgetés Bakay Kornél professzorral: Őstörténet-kutatásunk titkai |
|
|
|
A magyar őstörténet kutatása ma sem könnyű feladat: a szakértők és tudósok számtalan irányzatot követnek, gyakorta egymásnak ellentmondó állításokkal hozakodnak elő. A közös nemzeti minimum még itt is várat magára, de elmondható: Bakay Kornél azon alig tucatnyi szaktekintély közé tartozik, akinek szavait azok szakmai megalapozottságánál fogva senki nem kérdőjelezi meg. A neves történészt a legújabb, genetikán és tényeken alapuló eredményekről kérdeztük, valamint őshazánkról, a Kárpát-medencében való jelenlétünk folytonosságáról.
|
Bunyevácz Zsuzsa: A pálosok nyomában |
|
|
|
Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok története mindig is szorosan kapcsolódott az ország sorsához. Pázmány bíboros a következőt jövendölte: Édes hazám a pálosokkal lettél naggyá, és a pálosokkal fogsz elpusztulni. Árva Vince atyát, a rend utolsó képviselőjét hallgatva csak erősödik az az érzésünk, hogy az évezredek homályába visszanyúló ősi magyar rend újjászületéséért senki se rajong igazán.
|
Szántai Lajos: Mátyás király igazsága és a végső ítélet |
|
|
|
(előadás részlet)
Ezek azok a pillanatok, amelyeknek hatalmas érzelmi töltetük van. Tényleg, egy kisgyermek is pontosan megérzi azt, hogy egy király miben különbözik mondjuk attól a néptől, amelyik megválasztja őt királynak. Hogy egyáltalán nem arról van szó, hogy akkor most valakire hatalmat testáltunk és akkor ő innentől kezdve hatalmaskodni fog rajtunk. Tehát amikor tényleg egy Mátyás szintű uralkodója van egy népnek, akkor a nép és a király a szó legteljesebb értelmében egyetlen egy, szerves egységként működik. Tehát nem azért van a népnek királya, hogy azt a népet mondjuk dirigálják és mindenféle módon rátegyenek terheket, hanem pont fordítva. A király a nép válláról veszi le a terheket.
|
Őshonos-e a magyar nép a Kárpát-medencében? |
|
|
|
Ezeréves titkok sûrûsödnek a magyar történelemben és az emberek tudatában, fölfedezetlen, nemlétezõnek látszó titkok, mikrõl nem esik szó, és amelyekre nincs válasz sehol. Ha van valami, ami jelzi a magyar történelem rejtett jellegét, úgy ez az. Látszólag azonban minden rendben van, a legnagyobb rendben, vita nincs sehol, természetesen a történetírásban sem, amibõl szinte arra lehetne következtetni, hogy a viták hiánya, teljes mellõzése a tudományosság alapkövetelménye. A szemlélõnek azonban föltûnik, hogy mégiscsak van két merõben ellentétes fölfogású történészi tábor. További érdekesség: a két tábor között nincs semmilyen vita, azaz, pontosabban, a nem hivatalos tisztségben ülõ, tehát szabadnak nevezhetõ történészek tábora ugyan folytonosan bírálja a hivatalosak nézeteit, ámde a másik oldalról, egy-két indulatos, becsmérlõ kifakadástól eltekintve, éppúgy nem jön válasz, mintha holdbéli szúnyogok döngését hallanák, a titoközön pedig afféle tudat mögötti mocsárként szabadon gõzölöghet tovább.
|
A magyar pörköltet evett, amikor az európai még köleskását |
|
|
|
|
Még mindig vannak ismeretlen fejezetei a Don-kanyari tragédiának |
|
|
|
Hatvanhét év után még mindig kerülnek elő magyar katonák földi maradványai a Don-kanyarnál: a katonai és nemzeti katasztrófa évfordulójára a napokban emlékeznek országszerte.
|
Újratöltve: Szántai Lajos a Krisztus előtti ősmagyar karácsonyról |
|
|
|
 Neves történészünk Pörzse Sándor műsorában világította meg a Krisztus előtti eredetű ősi magyar karácsonyt és azt, hogy mi honosítottuk meg a Kárpát-medencében. A velünk kapcsolatba került szláv népek mind a magyarból vették át a karácsony szót. Ehhez képest különböző hangsúlyokkal, de egyként hazudik a ballibik és zsidórasszisták által dominált, megbízható és sokoldalú információkat csak elvétve felvonultató, közröhej tárgyát képező magyarországi Wikipédia és az MTA úgynevezett Akadémiai kiadója. Amelyek a sólyomröptetés ősi szokását egyszerűen elhallgatják, helyette szláv illetve óorosz jövevényszónak minősítik a karácsonyunkat, hamisan azt bizonygatva, mennyire primitív, kifejezéseket és szokásokat csak másoktól elcsenni képes népség voltunk. (A videó 2007-es, de most is aktuális)
|
Kerecseny/Karácsony: December 21. ősi ünnepünk dátuma |
|
|
|
 Írek tömegei mai napig megünneplik a kelta Yule-t, a téli napfordulót, amikor a negatív mélypont, a leghosszabb éjszaka után "nyúlni" kezdenek a nappalok és újra győz a fény. A legalább oly ősi, több ezer éves magyar nép is számon tartotta más neveken e dátumot, s ma újra akad pár ezer ősmagyar hitű, kinek a Karácsonyhoz hasonló jelentőséggel bír december 21-e, vagyis Nagyboldogasszony napja. Amit még "pogányként", szent madarunkról Kerecsenynek neveztünk, s utóbbi, lám mily hasonló a Karácsonyhoz.
|
Így irtották ki a nagyenyedi magyarságot a románok |
|
|
|
Nagyenyed sorsa híven tükrözi Erdély sorsát a maga tündökléseivel és bukásaival. 1437-ben Budai Nagy Antal seregei foglalják el, 1551-ben Martinuzzi ostromolja, 1600. szeptember 7-én Mihai Viteazul vonul a miriszlói csatába, 1601 augusztusában a goroszlói csata után Giorgio Basta zsoldosvezér pusztítja, 1658. szeptember 10-én a II. Rákóczy Györgyöt üldöző török-tatár seregek támadják, 1704. március 16-án Rabutin generális parancsára Tiege támadta meg, a harcban kétszázan estek el, közülük 18 diák. Ezt örökíti meg Jókai Mór Nagyenyedi két fűzfa című műve. 1707-ben újra a labancok pusztítják a várost.
|
Magyar helynevek az ókorból |
|
|
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…